📚 Valmiki Ramayana · Sundara Kanda

5.53 ସୁନ୍ଦରକାଣ୍ଡ - ତ୍ରିପଞ୍ଚାଶ ସର୍ଗଃ

Sarga 53

✍️ Author Maharishi Valmiki 🖋️ Oriya script 🔢 44 verses 24 views
📄 Download PDF
View: Text in this script too →
🖋️ Script: ଓଡ଼ିଆ ▾
⚠️ AI-generated translation — the English meaning was produced by AI and automatically cross-checked against the Sanskrit, but it may still contain errors. It has not yet been reviewed by a scholar. Please refer to a traditional commentary for study.
Summary — English
Ravana, accepting that an envoy should not be killed, orders that Hanuman's tail—the beloved ornament of monkeys—be set ablaze so he may depart disfigured. The demons wrap the tail in worn cloth, douse it with oil and set it on fire, then parade the bound monkey through Lanka's streets, squares and highways as crowds of demons, women and children come out to see the spy. Hanuman endures the burning willingly, resolving that he could break free and slay them but chooses to suffer for Rama's sake and to reconnoiter Lanka by night. Hearing of his plight, Sita prays that the fire be cool for Hanuman if her devotion to her husband and her merit hold, and the fire blazes without burning him, joined by the wind, his father. Hanuman then shrinks, breaks his bonds, seizes an iron club from the archway, slays the guards and shines with his blazing tail like the sun with its garland of rays.

AI-generated · not yet verified

The English meaning of each verse is shown below the verse.

⚠️ AI-generated translation — the Kannada meaning was produced by AI and automatically cross-checked against the Sanskrit, but it may still contain errors. It has not yet been reviewed by a scholar. Please refer to a traditional commentary for study.

The Kannada meaning of each verse is shown below the verse.

Meaning —
ଶ୍ରୀମଦ୍ଵାଲ୍ମୀକୀଯ ରାମାଯଣେ ସୁନ୍ଦରକାଣ୍ଡମ୍ ।
ଅଥ ତ୍ରିପଞ୍ଚାଶସ୍ସର୍ଗଃ ।
Shloka 1
ତସ୍ଯ ତଦ୍ଵଚନଂ ଶ୍ରୁତ୍ଵା ଦଶଗ୍ରୀଵୋ ମହାତ୍ମନଃ ।
ଦେଶକାଲହିତଂ ଵାକ୍ଯଂ ଭ୍ରାତୁରୁତ୍ତରମବ୍ରଵୀତ୍ ॥ 1 ॥
tasya tadvacanaṃ śrutvā daśagrīvo mahātmanaḥ |
deśakālahitaṃ vākyaṃ bhrāturuttaramabravīt || 1 ||

Hearing that reply of the great-souled brother, which was a speech suited to place and time, the ten-necked Ravana spoke. AI

ಆ ಮಹಾತ್ಮನ (ವಿಭೀಷಣನ) ಆ ಮಾತನ್ನು ಕೇಳಿ, ದಶಗ್ರೀವನು ದೇಶಕಾಲಕ್ಕೆ ಹಿತವಾದ ತನ್ನ ಸಹೋದರನ ಉತ್ತರವಾಕ್ಯವನ್ನು ಹೇಳಿದನು. AI

Shloka 2
ସମ୍ଯଗୁକ୍ତଂ ହି ଭଵତା ଦୂତଵଧ୍ଯା ଵିଗର୍ହିତା ।
ଅଵଶ୍ଯଂ ତୁ ଵଧାଦନ୍ଯଃ କ୍ରିଯତାମସ୍ଯ ନିଗ୍ରହଃ ॥ 2 ॥
samyaguktaṃ hi bhavatā dūtavadhyā vigarhitā |
avaśyaṃ tu vadhādanyaḥ kriyatāmasya nigrahaḥ || 2 ||

You have spoken rightly; the killing of an envoy is indeed condemned. But some punishment other than death must surely be inflicted on him. AI

ನೀನು ಸರಿಯಾಗಿಯೇ ಹೇಳಿದ್ದೀಯೆ; ದೂತನನ್ನು ಕೊಲ್ಲುವುದು ನಿಂದನೀಯ. ಆದರೂ ಅವನನ್ನು ಕೊಲ್ಲದೆ ಬೇರೆ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಅವನಿಗೆ ದಂಡವನ್ನು ವಿಧಿಸಬೇಕು. AI

Shloka 3
କପୀନାଂ କିଲ ଲାଙ୍ଗୂଲମିଷ୍ଟଂ ଭଵତି ଭୂଷଣମ୍ ।
ତଦସ୍ଯ ଦୀପ୍ଯତାଂ ଶୀଘ୍ରଂ ତେନ ଦଗ୍ଧେନ ଗଚ୍ଛତୁ ॥ 3 ॥
kapīnāṃ kila lāṅgūlamiṣṭaṃ bhavati bhūṣaṇam |
tadasya dīpyatāṃ śīghraṃ tena dagdhena gacchatu || 3 ||

For the tail is said to be the beloved ornament of monkeys. Let it be set ablaze at once; let him go with it burnt. AI

ಕಪಿಗಳಿಗೆ ಬಾಲವು ಪ್ರಿಯವಾದ ಭೂಷಣವೆಂದು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ. ಆದ್ದರಿಂದ ಅವನ ಬಾಲವನ್ನು ಶೀಘ್ರವಾಗಿ ಹೊತ್ತಿಸಿ; ಅದು ಸುಟ್ಟುಹೋದ ಮೇಲೆ ಅವನು ಹೋಗಲಿ. AI

Shloka 4
ତତଃ ପଶ୍ଯନ୍ତ୍ଵିମଂ ଦୀନମଙ୍ଗଵୈରୂପ୍ଯକର୍ଶିତମ୍ ।
ସମିତ୍ରଜ୍ଞାତଯସ୍ସର୍ଵେ ବାନ୍ଧଵାଃ ସସୁହୃଜ୍ଜନାଃ ॥ 4 ॥
tataḥ paśyantvimaṃ dīnamaṅgavairūpyakarśitam |
samitrajñātayassarve bāndhavāḥ sasuhṛjjanāḥ || 4 ||

Then let all his friends, kinsmen, relatives and companions see him wretched and emaciated by the disfigurement of his limbs. AI

ಆಗ ಅವನ ಮಿತ್ರರೂ ಬಂಧುಗಳೂ ಸುಹೃಜ್ಜನರೂ ಆದ ಎಲ್ಲರೂ ಈ ದೀನನನ್ನು, ಅಂಗವೈರೂಪ್ಯದಿಂದ ಬಳಲಿದವನನ್ನು ನೋಡಲಿ. AI

Shloka 5
ଆଜ୍ଞାପଯଦ୍ରାକ୍ଷସେନ୍ଦ୍ରଃ ପୁରଂ ସର୍ଵଂ ସଚତ୍ଵରମ୍ ।
ଲାଙ୍ଗୂଲେନ ପ୍ରଦୀପ୍ତେନ ରକ୍ଷୋଭିଃ ପରିଣୀଯତାମ୍ ॥ 5 ॥
ājñāpayadrākṣasendraḥ puraṃ sarvaṃ sacatvaram |
lāṅgūlena pradīptena rakṣobhiḥ pariṇīyatām || 5 ||

The lord of the demons ordered that the whole city, with all its crossings and squares, be paraded by the demons with his blazing tail. AI

ರಾಕ್ಷಸೇಂದ್ರನು ಚತ್ವರಗಳಿಂದ ಕೂಡಿದ ಇಡೀ ಪಟ್ಟಣದಲ್ಲಿ ಆಜ್ಞಾಪಿಸಿದನು — ಬೆಂಕಿಯಿಂದ ಹೊತ್ತಿದ ಬಾಲದಿಂದ ಇವನನ್ನು ರಾಕ್ಷಸರು ಪಟ್ಟಣದ ತುಂಬಾ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಲಿ. AI

Shloka 6
ତସ୍ଯ ତଦ୍ଵଚନଂ ଶ୍ରୁତ୍ଵା ରାକ୍ଷସାଃ କୋପକର୍ଶିତାଃ ।
ଵେଷ୍ଟଯନ୍ତି ସ୍ମ ଲାଙ୍ଗୂଲଂ ଜୀର୍ଣୈଃ କାର୍ପାସକୈଃ ପଟୈଃ ॥ 6 ॥
tasya tadvacanaṃ śrutvā rākṣasāḥ kopakarśitāḥ |
veṣṭayanti sma lāṅgūlaṃ jīrṇaiḥ kārpāsakaiḥ paṭaiḥ || 6 ||

Hearing that command of his, the demons, worn with rage, wrapped his tail with worn-out cotton cloths. AI

ಅವನ ಆ ಮಾತನ್ನು ಕೇಳಿ ಕೋಪದಿಂದ ಬಳಲಿದ ರಾಕ್ಷಸರು ಹಳೆಯ ಹತ್ತಿ ಬಟ್ಟೆಗಳಿಂದ ಅವನ ಬಾಲವನ್ನು ಸುತ್ತಿದರು. AI

Shloka 7
ସଂଵେଷ୍ଟ୍ଯମାନେ ଲାଙ୍ଗୂଲେ ଵ୍ଯଵର୍ଧତ ମହାକପିଃ ।
ଶୁଷ୍କମିନ୍ଧନମାସାଦ୍ଯ ଵନେଷ୍ଵିଵ ହୁତାଶନଃ ॥ 7 ॥
saṃveṣṭyamāne lāṅgūle vyavardhata mahākapiḥ |
śuṣkamindhanamāsādya vaneṣviva hutāśanaḥ || 7 ||

As the tail was being wrapped, the great monkey grew, like a fire in the forests when it obtains dry fuel. AI

ಬಾಲವು ಸುತ್ತಲ್ಪಡುತ್ತಿರುವಾಗ ಮಹಾಕಪಿಯು ಕಾಡಿನಲ್ಲಿ ಒಣ ಇಂಧನವನ್ನು ಹೊಂದಿದ ಅಗ್ನಿಯಂತೆ ಬೆಳೆದನು. AI

Shloka 8
ତୈଲେନ ପରିଷିଚ୍ଯାଥ ତେଽଗ୍ନିଂ ତତ୍ରାଭ୍ଯପାତଯନ୍ ।
ଲାଙ୍ଗୂଲେନ ପ୍ରଦୀପ୍ତେନ ରାକ୍ଷସାଂସ୍ତାନପାତଯତ୍ ॥ 8 ॥
tailena pariṣicyātha te'gniṃ tatrābhyapātayan |
lāṅgūlena pradīptena rākṣasāṃstānapātayat || 8 ||

Then, having sprinkled it with oil, they set fire there; and with his blazing tail he struck down those demons. AI

ಅನಂತರ ಎಣ್ಣೆಯನ್ನು ಸುರಿದು ಅಲ್ಲಿ ಬೆಂಕಿಯನ್ನು ಹಚ್ಚಿದರು; ಬೆಂಕಿಯಿಂದ ಹೊತ್ತಿದ ಬಾಲದಿಂದ ಅವನು ಆ ರಾಕ್ಷಸರನ್ನು ಬೀಳಿಸಿದನು. AI

Shloka 9
ରୋଷାମର୍ଷପରୀତାତ୍ମା ବାଲସୂର୍ଯସମାନନଃ ।
ଲାଙ୍ଗୂଲଂ ସମ୍ପ୍ରଦୀପ୍ତଂ ତୁ ଦ୍ରଷ୍ଟୁଂ ତସ୍ଯ ହନୂମତଃ ॥ 9 ॥
roṣāmarṣaparītātmā bālasūryasamānanaḥ |
lāṅgūlaṃ sampradīptaṃ tu draṣṭuṃ tasya hanūmataḥ || 9 ||

His soul filled with anger and wrath, his face like the young sun, the night-roaming demons, delighted, went to see the blazing tail of that Hanuman. AI

ಕೋಪ ಮತ್ತು ಅಸಹನೆಯಿಂದ ತುಂಬಿದ ಮನಸ್ಸಿನವನೂ, ಬಾಲಸೂರ್ಯನಿಗೆ ಸಮಾನವಾದ ಮುಖವುಳ್ಳವನೂ ಆದ ಆ ಹನುಮಂತನ ಪ್ರಜ್ವಲಿಸುತ್ತಿರುವ ಬಾಲವನ್ನು ನೋಡಲು (ರಾಕ್ಷಸರು ಬಂದರು). AI

Shloka 10
ସହସ୍ତ୍ରୀବାଲଵୃଦ୍ଧାଶ୍ଚ ଜଗ୍ମୁଃ ପ୍ରୀତା ନିଶାଚରାଃ ।
ସ ଭୂଯଃ ସଙ୍ଗତୈଃ କ୍ରୂରୈର୍ରାକ୍ଷସୈର୍ହରିସତ୍ତମଃ ॥ 10 ॥
sahastrībālavṛddhāśca jagmuḥ prītā niśācarāḥ |
sa bhūyaḥ saṅgataiḥ krūrairrākṣasairharisattamaḥ || 10 ||

Those night-roaming demons, together with their wives, children and elders, went joyfully; and that best of monkeys, again surrounded by cruel demons... AI

ಸಂತೋಷಗೊಂಡ ನಿಶಾಚರರು ಸಹಸ್ರ ಸಂಖ್ಯೆಯಲ್ಲಿ ಸ್ತ್ರೀಯರು, ಮಕ್ಕಳು ಮತ್ತು ವೃದ್ಧರೊಂದಿಗೆ ಹೋದರು. ಆ ಕಪಿಶ್ರೇಷ್ಠನು ಪುನಃ ಒಟ್ಟುಗೂಡಿದ ಕ್ರೂರ ರಾಕ್ಷಸರಿಂದ (ಸುತ್ತುವರಿಯಲ್ಪಟ್ಟನು). AI

Shloka 11
ନିବଦ୍ଧଃ କୃତଵାନ୍ଵୀରସ୍ତତ୍କାଲସଦୃଶୀଂ ମତିମ୍ ।
କାମଂ ଖଲୁ ନ ମେ ଶକ୍ତା ନିବଦ୍ଧସ୍ଯାପି ରାକ୍ଷସାଃ ॥ 11 ॥
nibaddhaḥ kṛtavānvīrastatkālasadṛśīṃ matim |
kāmaṃ khalu na me śaktā nibaddhasyāpi rākṣasāḥ || 11 ||

Bound, the hero formed a resolve befitting that moment: "These demons are surely not able to hold me even though I am bound." AI

ಬಂಧಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಆ ವೀರನು ಆ ಕಾಲಕ್ಕೆ ತಕ್ಕಂತಹ ಬುದ್ಧಿಯನ್ನು ಮಾಡಿದನು: 'ರಾಕ್ಷಸರು ನನ್ನನ್ನು ಬಂಧಿಸಿದರೂ ನಿಜವಾಗಿಯೂ ನನ್ನನ್ನು ಕೊಲ್ಲಲು ಶಕ್ತರಲ್ಲ.' AI

Shloka 12
ଛିତ୍ତ୍ଵା ପାଶାନ୍ ସମୁତ୍ପତ୍ଯ ହନ୍ଯାମହମିମାନ୍ପୁନଃ ।
ଯଦି ଭର୍ତୁର୍ହିତାର୍ଥାଯ ଚରନ୍ତଂ ଭର୍ତୃଶାସନାତ୍ ॥ 12 ॥
chittvā pāśān samutpatya hanyāmahamimānpunaḥ |
yadi bharturhitārthāya carantaṃ bhartṛśāsanāt || 12 ||

Breaking these bonds and leaping up, I could slay them again — but if, for the sake of my master's welfare, acting by my master's command... AI

'ಪತಿಯ (ರಾಮನ) ಶಾಸನದಿಂದ ಪತಿಯ ಹಿತಕ್ಕಾಗಿ ಸಂಚರಿಸುವ ನನ್ನನ್ನು ಇವರು ಬಂಧಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. ನಾನು ಪಾಶಗಳನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಿ ಮೇಲೆದ್ದು ಇವರನ್ನು ಪುನಃ ಕೊಲ್ಲುವೆನು.' AI

Shloka 13
ବଧ୍ନନ୍ତ୍ଯେତେ ଦୁରାତ୍ମନୋ ନ ତୁ ମେ ନିଷ୍କୃତିଃ କୃତା ।
ସର୍ଵେଷାମେଵ ପର୍ଯାପ୍ତୋ ରାକ୍ଷସାନାମହଂ ଯୁଧି ॥ 13 ॥
badhnantyete durātmano na tu me niṣkṛtiḥ kṛtā |
sarveṣāmeva paryāpto rākṣasānāmahaṃ yudhi || 13 ||

these wicked ones bind me, no harm is done to me. I alone am sufficient in battle for all the demons. AI

'ದುರಾತ್ಮರು ಬಂಧಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ; ಆದರೆ ನಾನು (ಅವರಿಗೆ) ಪರಿಹಾರವನ್ನು ಮಾಡಿಲ್ಲ. ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ನಾನು ಈ ಎಲ್ಲ ರಾಕ್ಷಸರಿಗೂ ಸಾಕಷ್ಟು ಸಮರ್ಥನಾಗಿದ್ದೇನೆ.' AI

Shloka 14
କିନ୍ତୁ ରାମସ୍ଯ ପ୍ରୀତ୍ଯର୍ଥଂ ଵିଷହିଷ୍ଯେଽହମୀଦୃଶମ୍ ।
ଲଙ୍କା ଚାରଯିତଵ୍ଯା ଵୈ ପୁନରେଵ ଭଵେଦିତି ॥ 14 ॥
kintu rāmasya prītyarthaṃ viṣahiṣye'hamīdṛśam |
laṅkā cārayitavyā vai punareva bhavediti || 14 ||

But for the sake of Rama's pleasure I will endure this; for Lanka must be reconnoitered once again. AI

'ಆದರೆ ರಾಮನ ಪ್ರೀತಿಗಾಗಿ ನಾನು ಇಂತಹದನ್ನು ಸಹಿಸಿಕೊಳ್ಳುವೆನು. ಏಕೆಂದರೆ ಲಂಕೆಯನ್ನು ಪುನಃ ಒಮ್ಮೆ ಸಂಚರಿಸಿ ನೋಡಬೇಕಾಗಿದೆ.' AI

Shloka 15
ରାତ୍ରୌ ନ ହି ସୁଦୃଷ୍ଟା ମେ ଦୁର୍ଗକର୍ମଵିଧାନତଃ ।
ଅଵଶ୍ଯମେଵ ଦ୍ରଷ୍ଟଵ୍ଯା ମଯା ଲଙ୍କା ନିଶାକ୍ଷଯେ ॥ 15 ॥
rātrau na hi sudṛṣṭā me durgakarmavidhānataḥ |
avaśyameva draṣṭavyā mayā laṅkā niśākṣaye || 15 ||

At night I have not seen it well, on account of the arrangements of its fortifications; Lanka must certainly be seen by me before the night ends. AI

'ರಾತ್ರಿಯಲ್ಲಿ ಕೋಟೆಯ ರಚನಾ ವಿಧಾನದಿಂದ ಲಂಕೆಯನ್ನು ನಾನು ಚೆನ್ನಾಗಿ ನೋಡಿಲ್ಲ. ರಾತ್ರಿ ಮುಗಿಯುವ ಮೊದಲು ಲಂಕೆಯನ್ನು ನಾನು ಖಂಡಿತವಾಗಿ ನೋಡಬೇಕು.' AI

Shloka 16
କାମଂ ବଦ୍ଧସ୍ଯ ମେ ଭୂଯଃ ପୁଚ୍ଛସ୍ଯୋଦ୍ଦୀପନେନ ଚ ।
ପୀଡାଂ କୁର୍ଵନ୍ତୁ ରକ୍ଷାଂସି ନ ମେଽସ୍ତି ମନସଶ୍ଶ୍ରମଃ ॥ 16 ॥
kāmaṃ baddhasya me bhūyaḥ pucchasyoddīpanena ca |
pīḍāṃ kurvantu rakṣāṃsi na me'sti manasaśśramaḥ || 16 ||

Let the demons, by kindling my tail further, cause me pain as they wish while I am bound; there is no weariness of my mind. AI

'ನಾನು ಬಂಧಿತನಾಗಿದ್ದರೂ ರಾಕ್ಷಸರು ಪುನಃ ನನ್ನ ಬಾಲವನ್ನು ಹೊತ್ತಿಸಿ ಪೀಡೆ ಮಾಡಲಿ; ನನ್ನ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಯಾವುದೇ ಆಯಾಸವಿಲ್ಲ.' AI

Shloka 17
ତତସ୍ତେ ସଂଵୃତାକାରଂ ସତ୍ତ୍ଵଵନ୍ତଂ ମହାକପିମ୍ ।
ପରିଗୃହ୍ଯ ଯଯୁର୍ହୃଷ୍ଟା ରାକ୍ଷସାଃ କପିକୁଞ୍ଜରମ୍ ॥ 17 ॥
tataste saṃvṛtākāraṃ sattvavantaṃ mahākapim |
parigṛhya yayurhṛṣṭā rākṣasāḥ kapikuñjaram || 17 ||

Then those delighted demons seized that mighty monkey, the bull among monkeys, whose form was bound fast and who was full of strength, and went forth. AI

ಆಗ ಆ ರಾಕ್ಷಸರು ಸಂಕೋಚಗೊಂಡ (ಸೆರೆಹಿಡಿಯಲ್ಪಟ್ಟ) ಆಕಾರವುಳ್ಳ, ಬಲಶಾಲಿಯಾದ, ಮಹಾಕಪಿಯಾದ ಆ ಕಪಿಶ್ರೇಷ್ಠನನ್ನು ಹಿಡಿದು ಸಂತೋಷದಿಂದ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋದರು. AI

Shloka 18
ଶଙ୍ଖଭେରୀନିନାଦୈସ୍ତଂ ଘୋଷଯନ୍ତଃ ସ୍ଵକର୍ମଭିଃ ।
ରାକ୍ଷସାଃ କ୍ରୂରକର୍ମାଣଶ୍ଚାରଯନ୍ତି ସ୍ମ ତାଂ ପୁରୀମ୍ ॥ 18 ॥
śaṅkhabherīninādaistaṃ ghoṣayantaḥ svakarmabhiḥ |
rākṣasāḥ krūrakarmāṇaścārayanti sma tāṃ purīm || 18 ||

Proclaiming him with the sounds of conches and drums according to their own duties, the cruel-deed demons made him move through that city. AI

ಕ್ರೂರಕರ್ಮಿಗಳಾದ ಆ ರಾಕ್ಷಸರು ಶಂಖ ಮತ್ತು ಭೇರಿಗಳ ನಿನಾದಗಳಿಂದ ಅವನನ್ನು ಘೋಷಿಸುತ್ತಾ, ತಮ್ಮ ಕೆಲಸಗಳನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಾ, ಆ ಪಟ್ಟಣದಲ್ಲಿ ಅವನನ್ನು ಸುತ್ತಾಡಿಸಿದರು. AI

Shloka 19
ଅନ୍ଵୀଯମାନୋ ରକ୍ଷୋଭିର୍ଯଯୌ ସୁଖମରିନ୍ଦମଃ ।
ହନୁମାଂଶ୍ଚାରଯାମାସ ରାକ୍ଷସାନାଂ ମହାପୁରୀମ୍ ॥ 19 ॥
anvīyamāno rakṣobhiryayau sukhamarindamaḥ |
hanumāṃścārayāmāsa rākṣasānāṃ mahāpurīm || 19 ||

Followed by the demons, the destroyer of foes Hanuman went along at ease and caused the great city of the demons to be traversed. AI

ರಾಕ್ಷಸರಿಂದ ಹಿಂಬಾಲಿಸಲ್ಪಡುತ್ತಾ, ಶತ್ರುದಮನನಾದ ಹನುಮಂತನು ಸುಖವಾಗಿ ಸಾಗಿದನು; ಮತ್ತು ಅವನು ರಾಕ್ಷಸರ ಮಹಾಪಟ್ಟಣದಲ್ಲಿ ಸುತ್ತಾಡಿಸಲ್ಪಟ್ಟನು. AI

Shloka 20
ଅଥାପଶ୍ଯଦ୍ଵିମାନାନି ଵିଚିତ୍ରାଣି ମହାକପିଃ ।
ସଂଵୃତାନ୍ ଭୂମିଭାଗାଂଶ୍ଚ ସୁଵିଭକ୍ତାଂଶ୍ଚ ଚତ୍ଵରାନ୍ ॥ 20 ॥
athāpaśyadvimānāni vicitrāṇi mahākapiḥ |
saṃvṛtān bhūmibhāgāṃśca suvibhaktāṃśca catvarān || 20 ||

Then the great monkey saw wonderful aerial palaces, crowded tracts of ground, and well-divided crossways. AI

ಅನಂತರ ಮಹಾಕಪಿಯಾದ ಹನುಮಂತನು ವಿಚಿತ್ರವಾದ ವಿಮಾನಗಳನ್ನೂ, ತುಂಬಿದ ಭೂಭಾಗಗಳನ್ನೂ, ಚೆನ್ನಾಗಿ ವಿಭಾಗಿಸಿದ ಚತ್ವರಗಳನ್ನೂ (ಅಂಗಡಿ/ಜನಸಂದಣಿಯ ಸ್ಥಳಗಳನ್ನು) ನೋಡಿದನು. AI

Shloka 21
ଵୀଥୀଶ୍ଚ ଗୃହସମ୍ବାଧାଃ କପିଶ୍ଶୃଙ୍ଗାଟକାନି ଚ ।
ତଥା ରଥ୍ଯୋପରଥ୍ଯାଶ୍ଚ ତଥୈଵ ଗୃହକାନ୍ତରାନ୍ ॥ 21 ॥
vīthīśca gṛhasambādhāḥ kapiśśṛṅgāṭakāni ca |
tathā rathyoparathyāśca tathaiva gṛhakāntarān || 21 ||

And the monkey saw streets crowded with houses, and squares and junctions, as also main roads and side roads, and likewise the inner spaces between houses. AI

ಮನೆಗಳಿಂದ ತುಂಬಿದ ವೀಥಿಗಳನ್ನೂ (ಬೀದಿಗಳನ್ನೂ), ಶೃಂಗಾಟಕಗಳನ್ನೂ (ನಾಲ್ಕು ಬೀದಿಗಳು ಸೇರುವ ಸ್ಥಳಗಳನ್ನೂ), ಹಾಗೆಯೇ ರಥ್ಯೆಗಳನ್ನೂ (ದೊಡ್ಡ ಬೀದಿಗಳನ್ನೂ), ಉಪರಥ್ಯೆಗಳನ್ನೂ (ಸಣ್ಣ ಬೀದಿಗಳನ್ನೂ), ಹಾಗೆಯೇ ಮನೆಗಳ ಒಳಭಾಗಗಳನ್ನೂ ನೋಡಿದನು. AI

Shloka 22
ଗୃହାଂଶ୍ଚ ମେଘସଙ୍କାଶାନ୍ ଦଦର୍ଶ ପଵନାତ୍ମଜଃ ।
ଚତ୍ଵରେଷୁ ଚତୁଷ୍କେଷୁ ରାଜମାର୍ଗେ ତଥୈଵ ଚ ॥ 22 ॥
gṛhāṃśca meghasaṅkāśān dadarśa pavanātmajaḥ |
catvareṣu catuṣkeṣu rājamārge tathaiva ca || 22 ||

And the son of the wind saw houses resembling clouds, at the crossways, at the four-way junctions, and likewise on the royal highway. AI

ವಾಯುಪುತ್ರನಾದ ಹನುಮಂತನು ಮೇಘಸದೃಶವಾದ ಮನೆಗಳನ್ನೂ, ಚತುಷ್ಕಗಳಿರುವ ಚತ್ವರಗಳಲ್ಲಿಯೂ, ಹಾಗೆಯೇ ರಾಜಮಾರ್ಗದಲ್ಲಿಯೂ ನೋಡಿದನು. AI

Shloka 23
ଘୋଷଯନ୍ତି କପିଂ ସର୍ଵେ ଚାରୀକ ଇତି ରାକ୍ଷସାଃ ।
ସ୍ତ୍ରୀବାଲଵୃଦ୍ଧାଃ ନିର୍ଜଗ୍ମୁସ୍ତତ୍ର ତତ୍ର କୁତୂହଲାତ୍ ॥ 23 ॥
ghoṣayanti kapiṃ sarve cārīka iti rākṣasāḥ |
strībālavṛddhāḥ nirjagmustatra tatra kutūhalāt || 23 ||

All the demons proclaimed the monkey as a spy; women, children and the aged came out here and there out of curiosity. AI

ಎಲ್ಲಾ ರಾಕ್ಷಸರು 'ಇವನು ಚಾರಿಕನು (ಬೇಹುಗಾರನು)' ಎಂದು ಕಪಿಯನ್ನು ಘೋಷಿಸಿದರು. ಸ್ತ್ರೀಯರು, ಮಕ್ಕಳು ಮತ್ತು ವೃದ್ಧರು ಕುತೂಹಲದಿಂದ ಅಲ್ಲಲ್ಲಿ ಹೊರಬಂದರು. AI

Shloka 24
ତଂ ପ୍ରଦୀପିତଲାଙ୍ଗୂଲଂ ହନୁମନ୍ତଂ ଦିଦୃକ୍ଷଵଃ ।
ଦୀପ୍ଯମାନେ ତତସ୍ତତ୍ର ଲାଙ୍ଗୂଲାଗ୍ରେ ହନୂମତଃ ॥ 24 ॥
taṃ pradīpitalāṅgūlaṃ hanumantaṃ didṛkṣavaḥ |
dīpyamāne tatastatra lāṅgūlāgre hanūmataḥ || 24 ||

Desirous of seeing Hanuman, whose tail was set ablaze, they came; and then, as the tip of Hanuman's tail blazed there. AI

ಬೆಳಗುತ್ತಿರುವ ಬಾಲವುಳ್ಳ ಹನುಮಂತನನ್ನು ನೋಡಲು ಬಯಸಿದವರು, ಆಗ ಅಲ್ಲಿ ಹನುಮಂತನ ಬಾಲದ ತುದಿಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಾಶಿಸುತ್ತಿರುವುದನ್ನು ನೋಡಿದರು. AI

Shloka 25
ରାକ୍ଷସ୍ଯସ୍ତା ଵିରୂପାକ୍ଷ୍ଯ ଶ୍ଶଂସୁର୍ଦେଵ୍ଯାସ୍ତଦପ୍ରିଯମ୍ ।
ଯସ୍ତ୍ଵଯା କୃତସଂଵାଦ ସ୍ସୀତେ ତାମ୍ରମୁଖଃ କପିଃ ॥ 25 ॥
rākṣasyastā virūpākṣya śśaṃsurdevyāstadapriyam |
yastvayā kṛtasaṃvāda ssīte tāmramukhaḥ kapiḥ || 25 ||

Those ugly-eyed demonesses reported that unpleasant thing to the goddess: "This monkey with a copper-colored face, who has held converse with Sita—" AI

Shloka 26
ଲାଙ୍ଗୂଲେନ ପ୍ରଦୀପ୍ତେନ ସ ଏଷ ପରିଣୀଯତେ ।
ଶ୍ରୁତ୍ଵା ତଦ୍ଵଚନଂ କ୍ରୂରମାତ୍ମାପହରଣୋପମମ୍ ॥ 26 ॥
lāṅgūlena pradīptena sa eṣa pariṇīyate |
śrutvā tadvacanaṃ krūramātmāpaharaṇopamam || 26 ||

"—he is being consumed by his blazing tail." Hearing that cruel word, resembling the seizure of her own life, ... AI

Shloka 27
ଵୈଦେହୀ ଶୋକସନ୍ତପ୍ତା ହୁତାଶନମୁପାଗମତ୍ ।
ମଙ୍ଗଲାଭିମୁଖୀ ତସ୍ଯ ସା ତଦାଽସୀନ୍ମହାକପେଃ ॥ 27 ॥
vaidehī śokasantaptā hutāśanamupāgamat |
maṅgalābhimukhī tasya sā tadā'sīnmahākapeḥ || 27 ||

Vaidehi, scorched by grief, approached the fire. Then she, the wide-eyed one, stood facing auspiciously toward that great monkey. AI

Shloka 28
ଉପତସ୍ଥେ ଵିଶାଲାକ୍ଷୀ ପ୍ରଯତା ହଵ୍ଯଵାହନମ୍ ।
ଯଦ୍ଯସ୍ତି ପତିଶୁଶ୍ରୂଷା ଯଦ୍ଯସ୍ତି ଚରିତଂ ତପଃ ।
ଯଦି ଚାସ୍ତ୍ଯେକପତ୍ନୀତ୍ଵଂ ଶୀତୋ ଭଵ ହନୂମତଃ ॥ 28 ॥
upatasthe viśālākṣī prayatā havyavāhanam |
yadyasti patiśuśrūṣā yadyasti caritaṃ tapaḥ |
yadi cāstyekapatnītvaṃ śīto bhava hanūmataḥ || 28 ||

The wide-eyed lady, pure in conduct, drew near the bearer of oblations: "If there is obedience to my husband, if there is any merit of character, if there is any virtue of being devoted to one husband—be cool for Hanuman." AI

Shloka 29
ଯଦି କିଞ୍ଚିଦନୁକ୍ରୋଶସ୍ତସ୍ଯ ମଯ୍ଯସ୍ତି ଧୀମତଃ ॥ 29 ॥
yadi kiñcidanukrośastasya mayyasti dhīmataḥ || 29 ||

"If there is any compassion in that wise one for me—" AI

Shloka 30
ଯଦି ଵା ଭାଗ୍ଯଶେଷୋ ମେ ଶୀତୋ ଭଵ ହନୂମତଃ ।
ଯଦି ମାଂ ଵୃତ୍ତସମ୍ପନ୍ନାଂ ତତ୍ସମାଗମଲାଲସାମ୍ ॥ 30 ॥
yadi vā bhāgyaśeṣo me śīto bhava hanūmataḥ |
yadi māṃ vṛttasampannāṃ tatsamāgamalālasām || 30 ||

"Or if any remnant of my fortune remains—be cool for Hanuman. If that righteous one knows me to be of good conduct and longing for reunion with him—" AI

Shloka 31
ସ ଵିଜାନାତି ଧର୍ମାତ୍ମା ଶୀତୋ ଭଵ ହନୂମତଃ ।
ଯଦି ମାଂ ତାରଯେଦାର୍ଯସ୍ସୁଗ୍ରୀଵଃ ସତ୍ଯସଙ୍ଗରଃ ॥ 31 ॥
sa vijānāti dharmātmā śīto bhava hanūmataḥ |
yadi māṃ tārayedāryassugrīvaḥ satyasaṅgaraḥ || 31 ||

"—that righteous-souled one knows it—be cool for Hanuman. If the noble Sugriva, true to his promise, will rescue me—" AI

Shloka 32
ଅସ୍ମାଦ୍ଧୁଃଖାମ୍ବୁସଂରୋଧାଚ୍ଛୀତୋ ଭଵ ହନୂମତଃ ।
ତତସ୍ତୀକ୍ଷ୍ଣାର୍ଚିରଵ୍ଯଗ୍ରଃ ପ୍ରଦକ୍ଷିଣଶିଖୋଽନଲଃ ॥ 32 ॥
asmāddhuḥkhāmbusaṃrodhācchīto bhava hanūmataḥ |
tatastīkṣṇārciravyagraḥ pradakṣiṇaśikho'nalaḥ || 32 ||

"—be cool for Hanuman, from this confinement of the waters of sorrow." Then the fire, with keen flames and unhindered, its crest circling, ... AI

Shloka 33
ଜଜ୍ଵାଲ ମୃଗଶାବାକ୍ଷ୍ଯା ଶ୍ଶଂସନ୍ନିଵ ଶିଵଂ କପେଃ ।
ହନୁମଜ୍ଜନକଶ୍ଚାପି ପୁଚ୍ଛାନଲଯୁତୋଽନିଲଃ ॥ 33 ॥
jajvāla mṛgaśābākṣyā śśaṃsanniva śivaṃ kapeḥ |
hanumajjanakaścāpi pucchānalayuto'nilaḥ || 33 ||

The fire blazed up, as if proclaiming auspiciousness to the monkey, for the sake of the doe-eyed lady; and the wind, the father of Hanuman, joined with the fire of his tail. AI

Shloka 34
ଵଵୌ ସ୍ଵାସ୍ଥ୍ଯକରୋ ଦେଵ୍ଯାଃ ପ୍ରାଲେଯାନିଲଶୀତଲଃ ।
ଦହ୍ଯମାନେ ଚ ଲାଙ୍ଗୂଲେ ଚିନ୍ତଯାମାସ ଵାନରଃ ॥ 34 ॥
vavau svāsthyakaro devyāḥ prāleyānilaśītalaḥ |
dahyamāne ca lāṅgūle cintayāmāsa vānaraḥ || 34 ||

It blew, bringing well-being to the goddess, cool as a snow-laden breeze. And while his tail was burning, the monkey reflected: AI

Shloka 35
ପ୍ରଦୀପ୍ତୋଽଗ୍ନିରଯଂ କସ୍ମାନ୍ନ ମାଂ ଦହତି ସର୍ଵତଃ ।
ଦୃଶ୍ଯତେ ଚ ମହାଜ୍ଵାଲଃ କରୋତି ନ ଚ ମେ ରୁଜମ୍ ॥ 35 ॥
pradīpto'gnirayaṃ kasmānna māṃ dahati sarvataḥ |
dṛśyate ca mahājvālaḥ karoti na ca me rujam || 35 ||

'Why does this blazing fire not burn me all over? It is seen with great flames, yet it causes me no pain.' AI

Shloka 36
ଶିଶିରସ୍ଯେଵ ସଙ୍ଘାତୋ ଲାଙ୍ଗୂଲାଗ୍ରେ ପ୍ରତିଷ୍ଠିତଃ ।
ଅଥଵା ତଦିଦଂ ଵ୍ଯକ୍ତଂ ଯଦ୍ଦୃଷ୍ଟଂ ପ୍ଲଵତା ମଯା ॥ 36 ॥
śiśirasyeva saṅghāto lāṅgūlāgre pratiṣṭhitaḥ |
athavā tadidaṃ vyaktaṃ yaddṛṣṭaṃ plavatā mayā || 36 ||

'It is as though a mass of cold has settled on the tip of my tail. Or else, this is clearly that which was seen by me as I leapt.' AI

Shloka 37
ରାମପ୍ରଭାଵାଦାଶ୍ଚର୍ଯଂ ପର୍ଵତ ସ୍ସରିତାଂ ପତୌ ।
ଯଦି ତାଵତ୍ସମୁଦ୍ରସ୍ଯ ମୈନାକସ୍ଯ ଚ ଧୀମତଃ ॥ 37 ॥
rāmaprabhāvādāścaryaṃ parvata ssaritāṃ patau |
yadi tāvatsamudrasya mainākasya ca dhīmataḥ || 37 ||

'By the power of Rama, this is a wonder — as it was with the wise mountain Mainaka in the lord of rivers, the ocean.' AI

Shloka 38
ରାମାର୍ଥଂ ସମ୍ଭ୍ରମସ୍ତାଦୃକ୍କିମଗ୍ନିର୍ନ କରିଷ୍ଯତି ।
ସୀତାଯାଶ୍ଚାନୃଶଂସ୍ଯେନ ତେଜସା ରାଘଵସ୍ଯ ଚ ॥ 38 ॥
rāmārthaṃ sambhramastādṛkkimagnirna kariṣyati |
sītāyāścānṛśaṃsyena tejasā rāghavasya ca || 38 ||

'Such was the eagerness for Rama's sake; what will the fire not do? And by the compassion of Sita and the might of the descendant of Raghu,' AI

Shloka 39
ପିତୁଶ୍ଚ ମମ ସଖ୍ଯେନ ନ ମାଂ ଦହତି ପାଵକଃ ।
ଭୂଯସ୍ସ ଚିନ୍ତଯାମାସ ମୁହୂର୍ତଂ କପିକୁଞ୍ଜରଃ ॥ 39 ॥
pituśca mama sakhyena na māṃ dahati pāvakaḥ |
bhūyassa cintayāmāsa muhūrtaṃ kapikuñjaraḥ || 39 ||

'and by the friendship of my father, the fire does not burn me.' The bull among monkeys pondered this further for a moment. AI

Shloka 40
ଉତ୍ପପାତାଥ ଵେଗେନ ନନାଦ ଚ ମହାକପିଃ ।
ପୁରଦ୍ଵାରଂ ତତଶ୍ଶ୍ରୀମାନ୍ ଶୈଲଶୃଙ୍ଗମିଵୋନ୍ନତମ୍ ॥ 40 ॥
utpapātātha vegena nanāda ca mahākapiḥ |
puradvāraṃ tataśśrīmān śailaśṛṅgamivonnatam || 40 ||

Then the great monkey sprang up with speed and roared; then the glorious one rose up to the city gate, lofty as a mountain peak. AI

Shloka 41
ଵିଭକ୍ତରକ୍ଷସ୍ସମ୍ବାଧମାସସାଦାନିଲାତ୍ମଜଃ ।
ସ ଭୂତ୍ଵା ଶୈଲସଙ୍କାଶଃ କ୍ଷଣେନ ପୁନରାତ୍ମଵାନ୍ ॥ 41 ॥
vibhaktarakṣassambādhamāsasādānilātmajaḥ |
sa bhūtvā śailasaṅkāśaḥ kṣaṇena punarātmavān || 41 ||

The son of the wind-god reached the gate crowded with stationed demons. In a moment he became mountain-like, and then again, self-possessed, he became small. AI

Shloka 42
ହ୍ରସ୍ଵତାଂ ପରମାଂ ପ୍ରାପ୍ତୋ ବନ୍ଧନାନ୍ଯଵଶାତଯତ୍ ।
ଵିମୁକ୍ତଶ୍ଚାଭଵଛ୍ରଚୀମାନ୍ ପୁନଃ ପର୍ଵତସନ୍ନିଭଃ ॥ 42 ॥
hrasvatāṃ paramāṃ prāpto bandhanānyavaśātayat |
vimuktaścābhavachracīmān punaḥ parvatasannibhaḥ || 42 ||

Having attained the utmost smallness, he broke the bonds by force. Freed, the glorious one again became like a mountain. AI

Shloka 43
ଵୀକ୍ଷମାଣଶ୍ଚ ଦଦୃଶେ ପରିଘଂ ତୋରଣାଶ୍ରିତମ୍ ।
ସ ତଂ ଗୃହ୍ଯ ମହାବାହୁଃ କାଲାଯସପରିଷ୍କୃତମ୍ ॥ 43 ॥
vīkṣamāṇaśca dadṛśe parighaṃ toraṇāśritam |
sa taṃ gṛhya mahābāhuḥ kālāyasapariṣkṛtam || 43 ||

Looking about, he saw an iron club resting on the archway. The mighty-armed one seized that club, which was wrought of black iron. AI

Shloka 44
ରକ୍ଷିଣସ୍ତାନ୍ ପୁନସ୍ସର୍ଵାନ୍ସୂଦଯାମାସ ମାରୁତିଃ ।
ସ ତାନ୍ନିହତ୍ତ୍ଵା ରଣଚଣ୍ଡଵିକ୍ରମ ସ୍ସମୀକ୍ଷମାଣଃ ପୁନରେଵ ଲଙ୍କାମ୍ ।
ପ୍ରଦୀପ୍ତଲାଙ୍ଗୂଲକୃତାର୍ଚିମାଲୀ ପ୍ରକାଶତାଦିତ୍ଯ ଇଵାର୍ଚିମାଲୀ ॥ 44 ॥
rakṣiṇastān punassarvānsūdayāmāsa mārutiḥ |
sa tānnihattvā raṇacaṇḍavikrama ssamīkṣamāṇaḥ punareva laṅkām |
pradīptalāṅgūlakṛtārcimālī prakāśatāditya ivārcimālī || 44 ||

Then Maruti (Hanuman) slew all those guards. Having struck them down, he of fierce valor in battle, gazing again upon Lanka, shone with a garland of flames from his blazing tail, radiant like the sun with its garland of rays. AI

ଇତ୍ଯାର୍ଷେ ଶ୍ରୀମଦ୍ରାମାଯଣେ ଵାଲ୍ମୀକୀଯ ଆଦିକାଵ୍ଯେ ସୁନ୍ଦରକାଣ୍ଡେ ତ୍ରିପଞ୍ଚାଶସ୍ସର୍ଗଃ ॥
Sanskrit — Devanagari (original)
श्रीमद्वाल्मीकीय रामायणे सुन्दरकाण्डम् ।
अथ त्रिपञ्चाशस्सर्गः ।
तस्य तद्वचनं श्रुत्वा दशग्रीवो महात्मनः ।
देशकालहितं वाक्यं भ्रातुरुत्तरमब्रवीत् ॥ 1 ॥
सम्यगुक्तं हि भवता दूतवध्या विगर्हिता ।
अवश्यं तु वधादन्यः क्रियतामस्य निग्रहः ॥ 2 ॥
कपीनां किल लाङ्गूलमिष्टं भवति भूषणम् ।
तदस्य दीप्यतां शीघ्रं तेन दग्धेन गच्छतु ॥ 3 ॥
ततः पश्यन्त्विमं दीनमङ्गवैरूप्यकर्शितम् ।
समित्रज्ञातयस्सर्वे बान्धवाः ससुहृज्जनाः ॥ 4 ॥
आज्ञापयद्राक्षसेन्द्रः पुरं सर्वं सचत्वरम् ।
लाङ्गूलेन प्रदीप्तेन रक्षोभिः परिणीयताम् ॥ 5 ॥
तस्य तद्वचनं श्रुत्वा राक्षसाः कोपकर्शिताः ।
वेष्टयन्ति स्म लाङ्गूलं जीर्णैः कार्पासकैः पटैः ॥ 6 ॥
संवेष्ट्यमाने लाङ्गूले व्यवर्धत महाकपिः ।
शुष्कमिन्धनमासाद्य वनेष्विव हुताशनः ॥ 7 ॥
तैलेन परिषिच्याथ तेऽग्निं तत्राभ्यपातयन् ।
लाङ्गूलेन प्रदीप्तेन राक्षसांस्तानपातयत् ॥ 8 ॥
रोषामर्षपरीतात्मा बालसूर्यसमाननः ।
लाङ्गूलं सम्प्रदीप्तं तु द्रष्टुं तस्य हनूमतः ॥ 9 ॥
सहस्त्रीबालवृद्धाश्च जग्मुः प्रीता निशाचराः ।
स भूयः सङ्गतैः क्रूरैर्राक्षसैर्हरिसत्तमः ॥ 10 ॥
निबद्धः कृतवान्वीरस्तत्कालसदृशीं मतिम् ।
कामं खलु न मे शक्ता निबद्धस्यापि राक्षसाः ॥ 11 ॥
छित्त्वा पाशान् समुत्पत्य हन्यामहमिमान्पुनः ।
यदि भर्तुर्हितार्थाय चरन्तं भर्तृशासनात् ॥ 12 ॥
बध्नन्त्येते दुरात्मनो न तु मे निष्कृतिः कृता ।
सर्वेषामेव पर्याप्तो राक्षसानामहं युधि ॥ 13 ॥
किन्तु रामस्य प्रीत्यर्थं विषहिष्येऽहमीदृशम् ।
लङ्का चारयितव्या वै पुनरेव भवेदिति ॥ 14 ॥
रात्रौ न हि सुदृष्टा मे दुर्गकर्मविधानतः ।
अवश्यमेव द्रष्टव्या मया लङ्का निशाक्षये ॥ 15 ॥
कामं बद्धस्य मे भूयः पुच्छस्योद्दीपनेन च ।
पीडां कुर्वन्तु रक्षांसि न मेऽस्ति मनसश्श्रमः ॥ 16 ॥
ततस्ते संवृताकारं सत्त्ववन्तं महाकपिम् ।
परिगृह्य ययुर्हृष्टा राक्षसाः कपिकुञ्जरम् ॥ 17 ॥
शङ्खभेरीनिनादैस्तं घोषयन्तः स्वकर्मभिः ।
राक्षसाः क्रूरकर्माणश्चारयन्ति स्म तां पुरीम् ॥ 18 ॥
अन्वीयमानो रक्षोभिर्ययौ सुखमरिन्दमः ।
हनुमांश्चारयामास राक्षसानां महापुरीम् ॥ 19 ॥
अथापश्यद्विमानानि विचित्राणि महाकपिः ।
संवृतान् भूमिभागांश्च सुविभक्तांश्च चत्वरान् ॥ 20 ॥
वीथीश्च गृहसम्बाधाः कपिश्शृङ्गाटकानि च ।
तथा रथ्योपरथ्याश्च तथैव गृहकान्तरान् ॥ 21 ॥
गृहांश्च मेघसङ्काशान् ददर्श पवनात्मजः ।
चत्वरेषु चतुष्केषु राजमार्गे तथैव च ॥ 22 ॥
घोषयन्ति कपिं सर्वे चारीक इति राक्षसाः ।
स्त्रीबालवृद्धाः निर्जग्मुस्तत्र तत्र कुतूहलात् ॥ 23 ॥
तं प्रदीपितलाङ्गूलं हनुमन्तं दिदृक्षवः ।
दीप्यमाने ततस्तत्र लाङ्गूलाग्रे हनूमतः ॥ 24 ॥
राक्षस्यस्ता विरूपाक्ष्य श्शंसुर्देव्यास्तदप्रियम् ।
यस्त्वया कृतसंवाद स्सीते ताम्रमुखः कपिः ॥ 25 ॥
लाङ्गूलेन प्रदीप्तेन स एष परिणीयते ।
श्रुत्वा तद्वचनं क्रूरमात्मापहरणोपमम् ॥ 26 ॥
वैदेही शोकसन्तप्ता हुताशनमुपागमत् ।
मङ्गलाभिमुखी तस्य सा तदाऽसीन्महाकपेः ॥ 27 ॥
उपतस्थे विशालाक्षी प्रयता हव्यवाहनम् ।
यद्यस्ति पतिशुश्रूषा यद्यस्ति चरितं तपः ।
यदि चास्त्येकपत्नीत्वं शीतो भव हनूमतः ॥ 28 ॥
यदि किञ्चिदनुक्रोशस्तस्य मय्यस्ति धीमतः ॥ 29 ॥
यदि वा भाग्यशेषो मे शीतो भव हनूमतः ।
यदि मां वृत्तसम्पन्नां तत्समागमलालसाम् ॥ 30 ॥
स विजानाति धर्मात्मा शीतो भव हनूमतः ।
यदि मां तारयेदार्यस्सुग्रीवः सत्यसङ्गरः ॥ 31 ॥
अस्माद्धुःखाम्बुसंरोधाच्छीतो भव हनूमतः ।
ततस्तीक्ष्णार्चिरव्यग्रः प्रदक्षिणशिखोऽनलः ॥ 32 ॥
जज्वाल मृगशाबाक्ष्या श्शंसन्निव शिवं कपेः ।
हनुमज्जनकश्चापि पुच्छानलयुतोऽनिलः ॥ 33 ॥
ववौ स्वास्थ्यकरो देव्याः प्रालेयानिलशीतलः ।
दह्यमाने च लाङ्गूले चिन्तयामास वानरः ॥ 34 ॥
प्रदीप्तोऽग्निरयं कस्मान्न मां दहति सर्वतः ।
दृश्यते च महाज्वालः करोति न च मे रुजम् ॥ 35 ॥
शिशिरस्येव सङ्घातो लाङ्गूलाग्रे प्रतिष्ठितः ।
अथवा तदिदं व्यक्तं यद्दृष्टं प्लवता मया ॥ 36 ॥
रामप्रभावादाश्चर्यं पर्वत स्सरितां पतौ ।
यदि तावत्समुद्रस्य मैनाकस्य च धीमतः ॥ 37 ॥
रामार्थं सम्भ्रमस्तादृक्किमग्निर्न करिष्यति ।
सीतायाश्चानृशंस्येन तेजसा राघवस्य च ॥ 38 ॥
पितुश्च मम सख्येन न मां दहति पावकः ।
भूयस्स चिन्तयामास मुहूर्तं कपिकुञ्जरः ॥ 39 ॥
उत्पपाताथ वेगेन ननाद च महाकपिः ।
पुरद्वारं ततश्श्रीमान् शैलशृङ्गमिवोन्नतम् ॥ 40 ॥
विभक्तरक्षस्सम्बाधमाससादानिलात्मजः ।
स भूत्वा शैलसङ्काशः क्षणेन पुनरात्मवान् ॥ 41 ॥
ह्रस्वतां परमां प्राप्तो बन्धनान्यवशातयत् ।
विमुक्तश्चाभवछ्रचीमान् पुनः पर्वतसन्निभः ॥ 42 ॥
वीक्षमाणश्च ददृशे परिघं तोरणाश्रितम् ।
स तं गृह्य महाबाहुः कालायसपरिष्कृतम् ॥ 43 ॥
रक्षिणस्तान् पुनस्सर्वान्सूदयामास मारुतिः ।
स तान्निहत्त्वा रणचण्डविक्रम स्समीक्षमाणः पुनरेव लङ्काम् ।
प्रदीप्तलाङ्गूलकृतार्चिमाली प्रकाशतादित्य इवार्चिमाली ॥ 44 ॥
इत्यार्षे श्रीमद्रामायणे वाल्मीकीय आदिकाव्ये सुन्दरकाण्डे त्रिपञ्चाशस्सर्गः ॥
🕉️ This is the original Sanskrit rendered in Oriya script. Pronunciation is identical to the Sanskrit Devanagari version. It is a transliteration, not a translation — see “Meaning” for translations where available.
🕉 InfoLyter.in