ತ್ವಂ ಹಿ ಬ್ರಹ್ಮೈವ ಸಾಕ್ಷಾತ್ ಪರಮುರುಮಹಿಮನ್ನಕ್ಷರಾಣಾಮಕಾರ-
ಸ್ತಾರೋ ಮನ್ತ್ರೇಷು ರಾಜ್ಞಾಂ ಮನುರಸಿ ಮುನಿಷು ತ್ವಂ ಭೃಗುರ್ನಾರದೋಽಪಿ ।
ಪ್ರಹ್ಲಾದೋ ದಾನವಾನಾಂ ಪಶುಷು ಚ ಸುರಭಿಃ ಪಕ್ಷಿಣಾಂ ವೈನತೇಯೋ
ನಾಗಾನಾಮಸ್ಯನನ್ತಸ್ಸುರಸರಿದಪಿ ಚ ಸ್ರೋತಸಾಂ ವಿಶ್ವಮೂರ್ತೇ ॥1॥
ಬ್ರಹ್ಮಣ್ಯಾನಾಂ ಬಲಿಸ್ತ್ವಂ ಕ್ರತುಷು ಚ ಜಪಯಜ್ಞೋಽಸಿ ವೀರೇಷು ಪಾರ್ಥೋ
ಭಕ್ತಾನಾಮುದ್ಧವಸ್ತ್ವಂ ಬಲಮಸಿ ಬಲಿನಾಂ ಧಾಮ ತೇಜಸ್ವಿನಾಂ ತ್ವಮ್ ।
ನಾಸ್ತ್ಯನ್ತಸ್ತ್ವದ್ವಿಭೂತೇರ್ವಿಕಸದತಿಶಯಂ ವಸ್ತು ಸರ್ವಂ ತ್ವಮೇವ
ತ್ವಂ ಜೀವಸ್ತ್ವಂ ಪ್ರಧಾನಂ ಯದಿಹ ಭವದೃತೇ ತನ್ನ ಕಿಞ್ಚಿತ್ ಪ್ರಪಞ್ಚೇ ॥2॥
ಧರ್ಮಂ ವರ್ಣಾಶ್ರಮಾಣಾಂ ಶ್ರುತಿಪಥವಿಹಿತಂ ತ್ವತ್ಪರತ್ವೇನ ಭಕ್ತ್ಯಾ
ಕುರ್ವನ್ತೋಽನ್ತರ್ವಿರಾಗೇ ವಿಕಸತಿ ಶನಕೈಃ ಸನ್ತ್ಯಜನ್ತೋ ಲಭನ್ತೇ ।
ಸತ್ತಾಸ್ಫೂರ್ತಿಪ್ರಿಯತ್ವಾತ್ಮಕಮಖಿಲಪದಾರ್ಥೇಷು ಭಿನ್ನೇಷ್ವಭಿನ್ನಂ
ನಿರ್ಮೂಲಂ ವಿಶ್ವಮೂಲಂ ಪರಮಮಹಮಿತಿ ತ್ವದ್ವಿಬೋಧಂ ವಿಶುದ್ಧಮ್ ॥3॥
ಜ್ಞಾನಂ ಕರ್ಮಾಪಿ ಭಕ್ತಿಸ್ತ್ರಿತಯಮಿಹ ಭವತ್ಪ್ರಾಪಕಂ ತತ್ರ ತಾವ-
ನ್ನಿರ್ವಿಣ್ಣಾನಾಮಶೇಷೇ ವಿಷಯ ಇಹ ಭವೇತ್ ಜ್ಞಾನಯೋಗೇಽಧಿಕಾರಃ ।
ಸಕ್ತಾನಾಂ ಕರ್ಮಯೋಗಸ್ತ್ವಯಿ ಹಿ ವಿನಿಹಿತೋ ಯೇ ತು ನಾತ್ಯನ್ತಸಕ್ತಾಃ
ನಾಪ್ಯತ್ಯನ್ತಂ ವಿರಕ್ತಾಸ್ತ್ವಯಿ ಚ ಧೃತರಸಾ ಭಕ್ತಿಯೋಗೋ ಹ್ಯಮೀಷಾಮ್ ॥4॥
ಜ್ಞಾನಂ ತ್ವದ್ಭಕ್ತತಾಂ ವಾ ಲಘು ಸುಕೃತವಶಾನ್ಮರ್ತ್ಯಲೋಕೇ ಲಭನ್ತೇ
ತಸ್ಮಾತ್ತತ್ರೈವ ಜನ್ಮ ಸ್ಪೃಹಯತಿ ಭಗವನ್ ನಾಕಗೋ ನಾರಕೋ ವಾ ।
ಆವಿಷ್ಟಂ ಮಾಂ ತು ದೈವಾದ್ಭವಜಲನಿಧಿಪೋತಾಯಿತೇ ಮರ್ತ್ಯದೇಹೇ
ತ್ವಂ ಕೃತ್ವಾ ಕರ್ಣಧಾರಂ ಗುರುಮನುಗುಣವಾತಾಯಿತಸ್ತಾರಯೇಥಾಃ ॥5॥
ಅವ್ಯಕ್ತಂ ಮಾರ್ಗಯನ್ತಃ ಶ್ರುತಿಭಿರಪಿ ನಯೈಃ ಕೇವಲಜ್ಞಾನಲುಬ್ಧಾಃ
ಕ್ಲಿಶ್ಯನ್ತೇಽತೀವ ಸಿದ್ಧಿಂ ಬಹುತರಜನುಷಾಮನ್ತ ಏವಾಪ್ನುವನ್ತಿ ।
ದೂರಸ್ಥಃ ಕರ್ಮಯೋಗೋಽಪಿ ಚ ಪರಮಫಲೇ ನನ್ವಯಂ ಭಕ್ತಿಯೋಗ-
ಸ್ತ್ವಾಮೂಲಾದೇವ ಹೃದ್ಯಸ್ತ್ವರಿತಮಯಿ ಭವತ್ಪ್ರಾಪಕೋ ವರ್ಧತಾಂ ಮೇ ॥6॥
ಜ್ಞಾನಾಯೈವಾತಿಯತ್ನಂ ಮುನಿರಪವದತೇ ಬ್ರಹ್ಮತತ್ತ್ವಂ ತು ಶೃಣ್ವನ್
ಗಾಢಂ ತ್ವತ್ಪಾದಭಕ್ತಿಂ ಶರಣಮಯತಿ ಯಸ್ತಸ್ಯ ಮುಕ್ತಿಃ ಕರಾಗ್ರೇ ।
ತ್ವದ್ಧ್ಯಾನೇಽಪೀಹ ತುಲ್ಯಾ ಪುನರಸುಕರತಾ ಚಿತ್ತಚಾಞ್ಚಲ್ಯಹೇತೋ-
ರಭ್ಯಾಸಾದಾಶು ಶಕ್ಯಂ ತದಪಿ ವಶಯಿತುಂ ತ್ವತ್ಕೃಪಾಚಾರುತಾಭ್ಯಾಮ್ ॥7॥
ನಿರ್ವಿಣ್ಣಃ ಕರ್ಮಮಾರ್ಗೇ ಖಲು ವಿಷಮತಮೇ ತ್ವತ್ಕಥಾದೌ ಚ ಗಾಢಂ
ಜಾತಶ್ರದ್ಧೋಽಪಿ ಕಾಮಾನಯಿ ಭುವನಪತೇ ನೈವ ಶಕ್ನೋಮಿ ಹಾತುಮ್ ।
ತದ್ಭೂಯೋ ನಿಶ್ಚಯೇನ ತ್ವಯಿ ನಿಹಿತಮನಾ ದೋಷಬುದ್ಧ್ಯಾ ಭಜಂಸ್ತಾನ್
ಪುಷ್ಣೀಯಾಂ ಭಕ್ತಿಮೇವ ತ್ವಯಿ ಹೃದಯಗತೇ ಮಙ್ಕ್ಷು ನಙ್ಕ್ಷ್ಯನ್ತಿ ಸಙ್ಗಾಃ ॥8॥
ಕಶ್ಚಿತ್ ಕ್ಲೇಶಾರ್ಜಿತಾರ್ಥಕ್ಷಯವಿಮಲಮತಿರ್ನುದ್ಯಮಾನೋ ಜನೌಘೈಃ
ಪ್ರಾಗೇವಂ ಪ್ರಾಹ ವಿಪ್ರೋ ನ ಖಲು ಮಮ ಜನಃ ಕಾಲಕರ್ಮಗ್ರಹಾ ವಾ।
ಚೇತೋ ಮೇ ದುಃಖಹೇತುಸ್ತದಿಹ ಗುಣಗಣಂ ಭಾವಯತ್ಸರ್ವಕಾರೀ-
ತ್ಯುಕ್ತ್ವಾ ಶಾನ್ತೋ ಗತಸ್ತ್ವಾಂ ಮಮ ಚ ಕುರು ವಿಭೋ ತಾದೃಶೀ ಚಿತ್ತಶಾನ್ತಿಮ್ ॥9॥
ಐಲಃ ಪ್ರಾಗುರ್ವಶೀಂ ಪ್ರತ್ಯತಿವಿವಶಮನಾಃ ಸೇವಮಾನಶ್ಚಿರಂ ತಾಂ
ಗಾಢಂ ನಿರ್ವಿದ್ಯ ಭೂಯೋ ಯುವತಿಸುಖಮಿದಂ ಕ್ಷುದ್ರಮೇವೇತಿ ಗಾಯನ್ ।
ತ್ವದ್ಭಕ್ತಿಂ ಪ್ರಾಪ್ಯ ಪೂರ್ಣಃ ಸುಖತರಮಚರತ್ತದ್ವದುದ್ಧೂತಸಙ್ಗಂ
ಭಕ್ತೋತ್ತಂಸಂ ಕ್ರಿಯಾ ಮಾಂ ಪವನಪುರಪತೇ ಹನ್ತ ಮೇ ರುನ್ಧಿ ರೋಗಾನ್ ॥10॥
Roman (IAST) Transliteration
tvaṃ hi brahmaiva sākṣāt paramurumahimannakṣarāṇāmakāra-
stāro mantreṣu rājñāṃ manurasi muniṣu tvaṃ bhṛgurnārado'pi |
prahlādo dānavānāṃ paśuṣu ca surabhiḥ pakṣiṇāṃ vainateyo
nāgānāmasyanantassurasaridapi ca srotasāṃ viśvamūrte ||1||
brahmaṇyānāṃ balistvaṃ kratuṣu ca japayajño'si vīreṣu pārtho
bhaktānāmuddhavastvaṃ balamasi balināṃ dhāma tejasvināṃ tvam |
nāstyantastvadvibhūtervikasadatiśayaṃ vastu sarvaṃ tvameva
tvaṃ jīvastvaṃ pradhānaṃ yadiha bhavadṛte tanna kiñcit prapañce ||2||
dharmaṃ varṇāśramāṇāṃ śrutipathavihitaṃ tvatparatvena bhaktyā
kurvanto'ntarvirāge vikasati śanakaiḥ santyajanto labhante |
sattāsphūrtipriyatvātmakamakhilapadārtheṣu bhinneṣvabhinnaṃ
nirmūlaṃ viśvamūlaṃ paramamahamiti tvadvibodhaṃ viśuddham ||3||
jñānaṃ karmāpi bhaktistritayamiha bhavatprāpakaṃ tatra tāva-
nnirviṇṇānāmaśeṣe viṣaya iha bhavet jñānayoge'dhikāraḥ |
saktānāṃ karmayogastvayi hi vinihito ye tu nātyantasaktāḥ
nāpyatyantaṃ viraktāstvayi ca dhṛtarasā bhaktiyogo hyamīṣām ||4||
jñānaṃ tvadbhaktatāṃ vā laghu sukṛtavaśānmartyaloke labhante
tasmāttatraiva janma spṛhayati bhagavan nākago nārako vā |
āviṣṭaṃ māṃ tu daivādbhavajalanidhipotāyite martyadehe
tvaṃ kṛtvā karṇadhāraṃ gurumanuguṇavātāyitastārayethāḥ ||5||
avyaktaṃ mārgayantaḥ śrutibhirapi nayaiḥ kevalajñānalubdhāḥ
kliśyante'tīva siddhiṃ bahutarajanuṣāmanta evāpnuvanti |
dūrasthaḥ karmayogo'pi ca paramaphale nanvayaṃ bhaktiyoga-
stvāmūlādeva hṛdyastvaritamayi bhavatprāpako vardhatāṃ me ||6||
jñānāyaivātiyatnaṃ munirapavadate brahmatattvaṃ tu śṛṇvan
gāḍhaṃ tvatpādabhaktiṃ śaraṇamayati yastasya muktiḥ karāgre |
tvaddhyāne'pīha tulyā punarasukaratā cittacāñcalyaheto-
rabhyāsādāśu śakyaṃ tadapi vaśayituṃ tvatkṛpācārutābhyām ||7||
nirviṇṇaḥ karmamārge khalu viṣamatame tvatkathādau ca gāḍhaṃ
jātaśraddho'pi kāmānayi bhuvanapate naiva śaknomi hātum |
tadbhūyo niścayena tvayi nihitamanā doṣabuddhyā bhajaṃstān
puṣṇīyāṃ bhaktimeva tvayi hṛdayagate maṅkṣu naṅkṣyanti saṅgāḥ ||8||
kaścit kleśārjitārthakṣayavimalamatirnudyamāno janaughaiḥ
prāgevaṃ prāha vipro na khalu mama janaḥ kālakarmagrahā vā|
ceto me duḥkhahetustadiha guṇagaṇaṃ bhāvayatsarvakārī-
tyuktvā śānto gatastvāṃ mama ca kuru vibho tādṛśī cittaśāntim ||9||
ailaḥ prāgurvaśīṃ pratyativivaśamanāḥ sevamānaściraṃ tāṃ
gāḍhaṃ nirvidya bhūyo yuvatisukhamidaṃ kṣudrameveti gāyan |
tvadbhaktiṃ prāpya pūrṇaḥ sukhataramacarattadvaduddhūtasaṅgaṃ
bhaktottaṃsaṃ kriyā māṃ pavanapurapate hanta me rundhi rogān ||10||
Sanskrit — Devanagari (original)
त्वं हि ब्रह्मैव साक्षात् परमुरुमहिमन्नक्षराणामकार-
स्तारो मन्त्रेषु राज्ञां मनुरसि मुनिषु त्वं भृगुर्नारदोऽपि ।
प्रह्लादो दानवानां पशुषु च सुरभिः पक्षिणां वैनतेयो
नागानामस्यनन्तस्सुरसरिदपि च स्रोतसां विश्वमूर्ते ॥1॥
ब्रह्मण्यानां बलिस्त्वं क्रतुषु च जपयज्ञोऽसि वीरेषु पार्थो
भक्तानामुद्धवस्त्वं बलमसि बलिनां धाम तेजस्विनां त्वम् ।
नास्त्यन्तस्त्वद्विभूतेर्विकसदतिशयं वस्तु सर्वं त्वमेव
त्वं जीवस्त्वं प्रधानं यदिह भवदृते तन्न किञ्चित् प्रपञ्चे ॥2॥
धर्मं वर्णाश्रमाणां श्रुतिपथविहितं त्वत्परत्वेन भक्त्या
कुर्वन्तोऽन्तर्विरागे विकसति शनकैः सन्त्यजन्तो लभन्ते ।
सत्तास्फूर्तिप्रियत्वात्मकमखिलपदार्थेषु भिन्नेष्वभिन्नं
निर्मूलं विश्वमूलं परममहमिति त्वद्विबोधं विशुद्धम् ॥3॥
ज्ञानं कर्मापि भक्तिस्त्रितयमिह भवत्प्रापकं तत्र ताव-
न्निर्विण्णानामशेषे विषय इह भवेत् ज्ञानयोगेऽधिकारः ।
सक्तानां कर्मयोगस्त्वयि हि विनिहितो ये तु नात्यन्तसक्ताः
नाप्यत्यन्तं विरक्तास्त्वयि च धृतरसा भक्तियोगो ह्यमीषाम् ॥4॥
ज्ञानं त्वद्भक्ततां वा लघु सुकृतवशान्मर्त्यलोके लभन्ते
तस्मात्तत्रैव जन्म स्पृहयति भगवन् नाकगो नारको वा ।
आविष्टं मां तु दैवाद्भवजलनिधिपोतायिते मर्त्यदेहे
त्वं कृत्वा कर्णधारं गुरुमनुगुणवातायितस्तारयेथाः ॥5॥
अव्यक्तं मार्गयन्तः श्रुतिभिरपि नयैः केवलज्ञानलुब्धाः
क्लिश्यन्तेऽतीव सिद्धिं बहुतरजनुषामन्त एवाप्नुवन्ति ।
दूरस्थः कर्मयोगोऽपि च परमफले नन्वयं भक्तियोग-
स्त्वामूलादेव हृद्यस्त्वरितमयि भवत्प्रापको वर्धतां मे ॥6॥
ज्ञानायैवातियत्नं मुनिरपवदते ब्रह्मतत्त्वं तु शृण्वन्
गाढं त्वत्पादभक्तिं शरणमयति यस्तस्य मुक्तिः कराग्रे ।
त्वद्ध्यानेऽपीह तुल्या पुनरसुकरता चित्तचाञ्चल्यहेतो-
रभ्यासादाशु शक्यं तदपि वशयितुं त्वत्कृपाचारुताभ्याम् ॥7॥
निर्विण्णः कर्ममार्गे खलु विषमतमे त्वत्कथादौ च गाढं
जातश्रद्धोऽपि कामानयि भुवनपते नैव शक्नोमि हातुम् ।
तद्भूयो निश्चयेन त्वयि निहितमना दोषबुद्ध्या भजंस्तान्
पुष्णीयां भक्तिमेव त्वयि हृदयगते मङ्क्षु नङ्क्ष्यन्ति सङ्गाः ॥8॥
कश्चित् क्लेशार्जितार्थक्षयविमलमतिर्नुद्यमानो जनौघैः
प्रागेवं प्राह विप्रो न खलु मम जनः कालकर्मग्रहा वा।
चेतो मे दुःखहेतुस्तदिह गुणगणं भावयत्सर्वकारी-
त्युक्त्वा शान्तो गतस्त्वां मम च कुरु विभो तादृशी चित्तशान्तिम् ॥9॥
ऐलः प्रागुर्वशीं प्रत्यतिविवशमनाः सेवमानश्चिरं तां
गाढं निर्विद्य भूयो युवतिसुखमिदं क्षुद्रमेवेति गायन् ।
त्वद्भक्तिं प्राप्य पूर्णः सुखतरमचरत्तद्वदुद्धूतसङ्गं
भक्तोत्तंसं क्रिया मां पवनपुरपते हन्त मे रुन्धि रोगान् ॥10॥
tvaṃ hi brahmaiva sākṣāt paramurumahimannakṣarāṇāmakāra-
stāro mantreṣu rājñāṃ manurasi muniṣu tvaṃ bhṛgurnārado'pi |
prahlādo dānavānāṃ paśuṣu ca surabhiḥ pakṣiṇāṃ vainateyo
nāgānāmasyanantassurasaridapi ca srotasāṃ viśvamūrte ||1||
brahmaṇyānāṃ balistvaṃ kratuṣu ca japayajño'si vīreṣu pārtho
bhaktānāmuddhavastvaṃ balamasi balināṃ dhāma tejasvināṃ tvam |
nāstyantastvadvibhūtervikasadatiśayaṃ vastu sarvaṃ tvameva
tvaṃ jīvastvaṃ pradhānaṃ yadiha bhavadṛte tanna kiñcit prapañce ||2||
dharmaṃ varṇāśramāṇāṃ śrutipathavihitaṃ tvatparatvena bhaktyā
kurvanto'ntarvirāge vikasati śanakaiḥ santyajanto labhante |
sattāsphūrtipriyatvātmakamakhilapadārtheṣu bhinneṣvabhinnaṃ
nirmūlaṃ viśvamūlaṃ paramamahamiti tvadvibodhaṃ viśuddham ||3||
jñānaṃ karmāpi bhaktistritayamiha bhavatprāpakaṃ tatra tāva-
nnirviṇṇānāmaśeṣe viṣaya iha bhavet jñānayoge'dhikāraḥ |
saktānāṃ karmayogastvayi hi vinihito ye tu nātyantasaktāḥ
nāpyatyantaṃ viraktāstvayi ca dhṛtarasā bhaktiyogo hyamīṣām ||4||
jñānaṃ tvadbhaktatāṃ vā laghu sukṛtavaśānmartyaloke labhante
tasmāttatraiva janma spṛhayati bhagavan nākago nārako vā |
āviṣṭaṃ māṃ tu daivādbhavajalanidhipotāyite martyadehe
tvaṃ kṛtvā karṇadhāraṃ gurumanuguṇavātāyitastārayethāḥ ||5||
avyaktaṃ mārgayantaḥ śrutibhirapi nayaiḥ kevalajñānalubdhāḥ
kliśyante'tīva siddhiṃ bahutarajanuṣāmanta evāpnuvanti |
dūrasthaḥ karmayogo'pi ca paramaphale nanvayaṃ bhaktiyoga-
stvāmūlādeva hṛdyastvaritamayi bhavatprāpako vardhatāṃ me ||6||
jñānāyaivātiyatnaṃ munirapavadate brahmatattvaṃ tu śṛṇvan
gāḍhaṃ tvatpādabhaktiṃ śaraṇamayati yastasya muktiḥ karāgre |
tvaddhyāne'pīha tulyā punarasukaratā cittacāñcalyaheto-
rabhyāsādāśu śakyaṃ tadapi vaśayituṃ tvatkṛpācārutābhyām ||7||
nirviṇṇaḥ karmamārge khalu viṣamatame tvatkathādau ca gāḍhaṃ
jātaśraddho'pi kāmānayi bhuvanapate naiva śaknomi hātum |
tadbhūyo niścayena tvayi nihitamanā doṣabuddhyā bhajaṃstān
puṣṇīyāṃ bhaktimeva tvayi hṛdayagate maṅkṣu naṅkṣyanti saṅgāḥ ||8||
kaścit kleśārjitārthakṣayavimalamatirnudyamāno janaughaiḥ
prāgevaṃ prāha vipro na khalu mama janaḥ kālakarmagrahā vā|
ceto me duḥkhahetustadiha guṇagaṇaṃ bhāvayatsarvakārī-
tyuktvā śānto gatastvāṃ mama ca kuru vibho tādṛśī cittaśāntim ||9||
ailaḥ prāgurvaśīṃ pratyativivaśamanāḥ sevamānaściraṃ tāṃ
gāḍhaṃ nirvidya bhūyo yuvatisukhamidaṃ kṣudrameveti gāyan |
tvadbhaktiṃ prāpya pūrṇaḥ sukhataramacarattadvaduddhūtasaṅgaṃ
bhaktottaṃsaṃ kriyā māṃ pavanapurapate hanta me rundhi rogān ||10||
🕉️ This is the original Sanskrit rendered in Kannada script.
Pronunciation is identical to the Sanskrit Devanagari version.