ಅಧಮಾ ಧನಮಿಚ್ಛನ್ತಿ ಧನಮಾನೌ ಚ ಮಧ್ಯಮಾಃ ।
ಉತ್ತಮಾ ಮಾನಮಿಚ್ಛನ್ತಿ ಮಾನೋ ಹಿ ಮಹತಾಂ ಧನಮ್ ॥ 01 ॥
ಇಕ್ಷುರಾಪಃ ಪಯೋ ಮೂಲಂ ತಾಮ್ಬೂಲಂ ಫಲಮೌಷಧಮ್ ।
ಭಕ್ಷಯಿತ್ವಾಪಿ ಕರ್ತವ್ಯಾಃ ಸ್ನಾನದಾನಾದಿಕಾಃ ಕ್ರಿಯಾಃ ॥ 02 ॥
ದೀಪೋ ಭಕ್ಷಯತೇ ಧ್ವಾನ್ತಂ ಕಜ್ಜಲಂ ಚ ಪ್ರಸೂಯತೇ ।
ಯದನ್ನಂ ಭಕ್ಷಯತೇ ನಿತ್ಯಂ ಜಾಯತೇ ತಾದೃಶೀ ಪ್ರಜಾ ॥ 03 ॥
ವಿತ್ತಂ ದೇಹಿ ಗುಣಾನ್ವಿತೇಷು ಮತಿಮನ್ನಾನ್ಯತ್ರ ದೇಹಿ ಕ್ವಚಿತ್
ಪ್ರಾಪ್ತಂ ವಾರಿನಿಧೇರ್ಜಲಂ ಘನಮುಖೇ ಮಾಧುರ್ಯಯುಕ್ತಂ ಸದಾ ।
ಜೀವಾನ್ಸ್ಥಾವರಜಙ್ಗಮಾಂಶ್ಚ ಸಕಲಾನ್ಸಞ್ಜೀವ್ಯ ಭೂಮಣ್ಡಲಂ
ಭೂಯಃ ಪಶ್ಯ ತದೇವ ಕೋಟಿಗುಣಿತಂ ಗಚ್ಛನ್ತಮಮ್ಭೋನಿಧಿಮ್ ॥ 04 ॥
ಚಾಣ್ಡಾಲಾನಾಂ ಸಹಸ್ರೈಶ್ಚ ಸೂರಿಭಿಸ್ತತ್ತ್ವದರ್ಶಿಭಿಃ ।
ಏಕೋ ಹಿ ಯವನಃ ಪ್ರೋಕ್ತೋ ನ ನೀಚೋ ಯವನಾತ್ಪರಃ ॥ 05 ॥
ತೈಲಾಭ್ಯಙ್ಗೇ ಚಿತಾಧೂಮೇ ಮೈಥುನೇ ಕ್ಷೌರಕರ್ಮಣಿ ।
ತಾವದ್ಭವತಿ ಚಾಣ್ಡಾಲೋ ಯಾವತ್ಸ್ನಾನಂ ನ ಚಾಚರೇತ್ ॥ 06 ॥
ಅಜೀರ್ಣೇ ಭೇಷಜಂ ವಾರಿ ಜೀರ್ಣೇ ವಾರಿ ಬಲಪ್ರದಮ್ ।
ಭೋಜನೇ ಚಾಮೃತಂ ವಾರಿ ಭೋಜನಾನ್ತೇ ವಿಷಾಪಹಮ್ ॥ 07 ॥
ಹತಂ ಜ್ಞಾನಂ ಕ್ರಿಯಾಹೀನಂ ಹತಶ್ಚಾಜ್ಞಾನತೋ ನರಃ ।
ಹತಂ ನಿರ್ಣಾಯಕಂ ಸೈನ್ಯಂ ಸ್ತ್ರಿಯೋ ನಷ್ಟಾ ಹ್ಯಭರ್ತೃಕಾಃ ॥ 08 ॥
ವೃದ್ಧಕಾಲೇ ಮೃತಾ ಭಾರ್ಯಾ ಬನ್ಧುಹಸ್ತಗತಂ ಧನಮ್ ।
ಭೋಜನಂ ಚ ಪರಾಧೀನಂ ತಿಸ್ರಃ ಪುಂಸಾಂ ವಿಡಮ್ಬನಾಃ ॥ 09 ॥
ನಾಗ್ನಿಹೋತ್ರಂ ವಿನಾ ವೇದಾ ನ ಚ ದಾನಂ ವಿನಾ ಕ್ರಿಯಾ ।
ನ ಭಾವೇನ ವಿನಾ ಸಿದ್ಧಿಸ್ತಸ್ಮಾದ್ಭಾವೋ ಹಿ ಕಾರಣಮ್ ॥ 10 ॥
ನ ದೇವೋ ವಿದ್ಯತೇ ಕಾಷ್ಠೇ ನ ಪಾಷಾಣೇ ನ ಮೃಣ್ಮಯೇ ।
ನ ಭಾವೇನ ವಿನಾ ಸಿದ್ಧಿಸ್ತಸ್ಮಾದ್ಭಾವೋ ಹಿ ಕಾರಣಮ್ ॥ 11 ॥
ಕಾಷ್ಠಪಾಷಾಣಧಾತೂನಾಂ ಕೃತ್ವಾ ಭಾವೇನ ಸೇವನಮ್ ।
ಶ್ರದ್ಧಯಾ ಚ ತಥಾ ಸಿದ್ಧಿಸ್ತಸ್ಯ ವಿಷ್ಣುಪ್ರಸಾದತಃ ॥ 12 ॥
ನ ದೇವೋ ವಿದ್ಯತೇ ಕಾಷ್ಠೇ ನ ಪಾಷಾಣೇ ನ ಮೃನ್ಮಯೇ ।
ಭಾವೇ ಹಿ ವಿದ್ಯತೇ ದೇವಸ್ತಸ್ಮಾದ್ಭಾವೋ ಹಿ ಕಾರಣಮ್ ॥ 13 ॥
ಶಾನ್ತಿತುಲ್ಯಂ ತಪೋ ನಾಸ್ತಿ ನ ಸನ್ತೋಷಾತ್ಪರಂ ಸುಖಮ್ ।
ಅಪತ್ಯಂ ಚ ಕಲತ್ರಂ ಚ ಸತಾಂ ಸಙ್ಗತಿರೇವ ಚ ॥ 14 ॥
ಗುಣೋ ಭೂಷಯತೇ ರೂಪಂ ಶೀಲಂ ಭೂಷಯತೇ ಕುಲಮ್ ।
ಪ್ರಾಸಾದಶಿಖರಸ್ಥೋಽಪಿ ಕಾಕಃ ಕಿಂ ಗರುಡಾಯತೇ ॥ 15 ॥
ನಿರ್ಗುಣಸ್ಯ ಹತಂ ರೂಪಂ ದುಃಶೀಲಸ್ಯ ಹತಂ ಕುಲಮ್ ।
ಅಸಿದ್ಧಸ್ಯ ಹತಾ ವಿದ್ಯಾ ಹ್ಯಭೋಗೇನ ಹತಂ ಧನಮ್ ॥ 16 ॥
ಶುದ್ಧಂ ಭೂಮಿಗತಂ ತೋಯಂ ಶುದ್ಧಾ ನಾರೀ ಪತಿವ್ರತಾ ।
ಶುಚಿಃ ಕ್ಷೇಮಕರೋ ರಾಜಾ ಸನ್ತೋಷೋ ಬ್ರಾಹ್ಮಣಃ ಶುಚಿಃ ॥ 17 ॥
ಅಸನ್ತುಷ್ಟಾ ದ್ವಿಜಾ ನಷ್ಟಾಃ ಸನ್ತುಷ್ಟಾಶ್ಚ ಮಹೀಭೃತಃ ।
ಸಲಜ್ಜಾ ಗಣಿಕಾ ನಷ್ಟಾ ನಿರ್ಲಜ್ಜಾಶ್ಚ ಕುಲಾಙ್ಗನಾ ॥ 18 ॥
ಕಿಂ ಕುಲೇನ ವಿಶಾಲೇನ ವಿದ್ಯಾಹೀನೇನ ದೇಹಿನಾಮ್ ।
ದುಷ್ಕುಲಂ ಚಾಪಿ ವಿದುಷೋ ದೇವೈರಪಿ ಸ ಪೂಜ್ಯತೇ ॥ 19 ॥
ವಿದ್ವಾನ್ಪ್ರಶಸ್ಯತೇ ಲೋಕೇ ವಿದ್ವಾನ್ ಸರ್ವತ್ರ ಪೂಜ್ಯತೇ ।
ವಿದ್ಯಯಾ ಲಭತೇ ಸರ್ವಂ ವಿದ್ಯಾ ಸರ್ವತ್ರ ಪೂಜ್ಯತೇ ॥ 20 ॥
ಮಾಂಸಭಕ್ಷ್ಯೈಃ ಸುರಾಪಾನೈರ್ಮುಖೈಶ್ಚಾಕ್ಷರವರ್ಜಿತೈಃ ।
ಪಶುಭಿಃ ಪುರುಷಾಕಾರೈರ್ಭಾರಾಕ್ರಾನ್ತಾ ಹಿ ಮೇದಿನೀ ॥ 21 ॥
ಅನ್ನಹೀನೋ ದಹೇದ್ರಾಷ್ಟ್ರಂ ಮನ್ತ್ರಹೀನಶ್ಚ ಋತ್ವಿಜಃ ।
ಯಜಮಾನಂ ದಾನಹೀನೋ ನಾಸ್ತಿ ಯಜ್ಞಸಮೋ ರಿಪುಃ ॥ 22 ॥
Roman (IAST) Transliteration
adhamā dhanamicchanti dhanamānau ca madhyamāḥ |
uttamā mānamicchanti māno hi mahatāṃ dhanam || 01 ||
ikṣurāpaḥ payo mūlaṃ tāmbūlaṃ phalamauṣadham |
bhakṣayitvāpi kartavyāḥ snānadānādikāḥ kriyāḥ || 02 ||
dīpo bhakṣayate dhvāntaṃ kajjalaṃ ca prasūyate |
yadannaṃ bhakṣayate nityaṃ jāyate tādṛśī prajā || 03 ||
vittaṃ dehi guṇānviteṣu matimannānyatra dehi kvacit
prāptaṃ vārinidherjalaṃ ghanamukhe mādhuryayuktaṃ sadā |
jīvānsthāvarajaṅgamāṃśca sakalānsañjīvya bhūmaṇḍalaṃ
bhūyaḥ paśya tadeva koṭiguṇitaṃ gacchantamambhonidhim || 04 ||
cāṇḍālānāṃ sahasraiśca sūribhistattvadarśibhiḥ |
eko hi yavanaḥ prokto na nīco yavanātparaḥ || 05 ||
tailābhyaṅge citādhūme maithune kṣaurakarmaṇi |
tāvadbhavati cāṇḍālo yāvatsnānaṃ na cācaret || 06 ||
ajīrṇe bheṣajaṃ vāri jīrṇe vāri balapradam |
bhojane cāmṛtaṃ vāri bhojanānte viṣāpaham || 07 ||
hataṃ jñānaṃ kriyāhīnaṃ hataścājñānato naraḥ |
hataṃ nirṇāyakaṃ sainyaṃ striyo naṣṭā hyabhartṛkāḥ || 08 ||
vṛddhakāle mṛtā bhāryā bandhuhastagataṃ dhanam |
bhojanaṃ ca parādhīnaṃ tisraḥ puṃsāṃ viḍambanāḥ || 09 ||
nāgnihotraṃ vinā vedā na ca dānaṃ vinā kriyā |
na bhāvena vinā siddhistasmādbhāvo hi kāraṇam || 10 ||
na devo vidyate kāṣṭhe na pāṣāṇe na mṛṇmaye |
na bhāvena vinā siddhistasmādbhāvo hi kāraṇam || 11 ||
kāṣṭhapāṣāṇadhātūnāṃ kṛtvā bhāvena sevanam |
śraddhayā ca tathā siddhistasya viṣṇuprasādataḥ || 12 ||
na devo vidyate kāṣṭhe na pāṣāṇe na mṛnmaye |
bhāve hi vidyate devastasmādbhāvo hi kāraṇam || 13 ||
śāntitulyaṃ tapo nāsti na santoṣātparaṃ sukham |
apatyaṃ ca kalatraṃ ca satāṃ saṅgatireva ca || 14 ||
guṇo bhūṣayate rūpaṃ śīlaṃ bhūṣayate kulam |
prāsādaśikharastho'pi kākaḥ kiṃ garuḍāyate || 15 ||
nirguṇasya hataṃ rūpaṃ duḥśīlasya hataṃ kulam |
asiddhasya hatā vidyā hyabhogena hataṃ dhanam || 16 ||
śuddhaṃ bhūmigataṃ toyaṃ śuddhā nārī pativratā |
śuciḥ kṣemakaro rājā santoṣo brāhmaṇaḥ śuciḥ || 17 ||
asantuṣṭā dvijā naṣṭāḥ santuṣṭāśca mahībhṛtaḥ |
salajjā gaṇikā naṣṭā nirlajjāśca kulāṅganā || 18 ||
kiṃ kulena viśālena vidyāhīnena dehinām |
duṣkulaṃ cāpi viduṣo devairapi sa pūjyate || 19 ||
vidvānpraśasyate loke vidvān sarvatra pūjyate |
vidyayā labhate sarvaṃ vidyā sarvatra pūjyate || 20 ||
māṃsabhakṣyaiḥ surāpānairmukhaiścākṣaravarjitaiḥ |
paśubhiḥ puruṣākārairbhārākrāntā hi medinī || 21 ||
annahīno dahedrāṣṭraṃ mantrahīnaśca ṛtvijaḥ |
yajamānaṃ dānahīno nāsti yajñasamo ripuḥ || 22 ||
Sanskrit — Devanagari (original)
अधमा धनमिच्छन्ति धनमानौ च मध्यमाः ।
उत्तमा मानमिच्छन्ति मानो हि महतां धनम् ॥ 01 ॥
इक्षुरापः पयो मूलं ताम्बूलं फलमौषधम् ।
भक्षयित्वापि कर्तव्याः स्नानदानादिकाः क्रियाः ॥ 02 ॥
दीपो भक्षयते ध्वान्तं कज्जलं च प्रसूयते ।
यदन्नं भक्षयते नित्यं जायते तादृशी प्रजा ॥ 03 ॥
वित्तं देहि गुणान्वितेषु मतिमन्नान्यत्र देहि क्वचित्
प्राप्तं वारिनिधेर्जलं घनमुखे माधुर्ययुक्तं सदा ।
जीवान्स्थावरजङ्गमांश्च सकलान्सञ्जीव्य भूमण्डलं
भूयः पश्य तदेव कोटिगुणितं गच्छन्तमम्भोनिधिम् ॥ 04 ॥
चाण्डालानां सहस्रैश्च सूरिभिस्तत्त्वदर्शिभिः ।
एको हि यवनः प्रोक्तो न नीचो यवनात्परः ॥ 05 ॥
तैलाभ्यङ्गे चिताधूमे मैथुने क्षौरकर्मणि ।
तावद्भवति चाण्डालो यावत्स्नानं न चाचरेत् ॥ 06 ॥
अजीर्णे भेषजं वारि जीर्णे वारि बलप्रदम् ।
भोजने चामृतं वारि भोजनान्ते विषापहम् ॥ 07 ॥
हतं ज्ञानं क्रियाहीनं हतश्चाज्ञानतो नरः ।
हतं निर्णायकं सैन्यं स्त्रियो नष्टा ह्यभर्तृकाः ॥ 08 ॥
वृद्धकाले मृता भार्या बन्धुहस्तगतं धनम् ।
भोजनं च पराधीनं तिस्रः पुंसां विडम्बनाः ॥ 09 ॥
नाग्निहोत्रं विना वेदा न च दानं विना क्रिया ।
न भावेन विना सिद्धिस्तस्माद्भावो हि कारणम् ॥ 10 ॥
न देवो विद्यते काष्ठे न पाषाणे न मृण्मये ।
न भावेन विना सिद्धिस्तस्माद्भावो हि कारणम् ॥ 11 ॥
काष्ठपाषाणधातूनां कृत्वा भावेन सेवनम् ।
श्रद्धया च तथा सिद्धिस्तस्य विष्णुप्रसादतः ॥ 12 ॥
न देवो विद्यते काष्ठे न पाषाणे न मृन्मये ।
भावे हि विद्यते देवस्तस्माद्भावो हि कारणम् ॥ 13 ॥
शान्तितुल्यं तपो नास्ति न सन्तोषात्परं सुखम् ।
अपत्यं च कलत्रं च सतां सङ्गतिरेव च ॥ 14 ॥
गुणो भूषयते रूपं शीलं भूषयते कुलम् ।
प्रासादशिखरस्थोऽपि काकः किं गरुडायते ॥ 15 ॥
निर्गुणस्य हतं रूपं दुःशीलस्य हतं कुलम् ।
असिद्धस्य हता विद्या ह्यभोगेन हतं धनम् ॥ 16 ॥
शुद्धं भूमिगतं तोयं शुद्धा नारी पतिव्रता ।
शुचिः क्षेमकरो राजा सन्तोषो ब्राह्मणः शुचिः ॥ 17 ॥
असन्तुष्टा द्विजा नष्टाः सन्तुष्टाश्च महीभृतः ।
सलज्जा गणिका नष्टा निर्लज्जाश्च कुलाङ्गना ॥ 18 ॥
किं कुलेन विशालेन विद्याहीनेन देहिनाम् ।
दुष्कुलं चापि विदुषो देवैरपि स पूज्यते ॥ 19 ॥
विद्वान्प्रशस्यते लोके विद्वान् सर्वत्र पूज्यते ।
विद्यया लभते सर्वं विद्या सर्वत्र पूज्यते ॥ 20 ॥
मांसभक्ष्यैः सुरापानैर्मुखैश्चाक्षरवर्जितैः ।
पशुभिः पुरुषाकारैर्भाराक्रान्ता हि मेदिनी ॥ 21 ॥
अन्नहीनो दहेद्राष्ट्रं मन्त्रहीनश्च ऋत्विजः ।
यजमानं दानहीनो नास्ति यज्ञसमो रिपुः ॥ 22 ॥
adhamā dhanamicchanti dhanamānau ca madhyamāḥ |
uttamā mānamicchanti māno hi mahatāṃ dhanam || 01 ||
ikṣurāpaḥ payo mūlaṃ tāmbūlaṃ phalamauṣadham |
bhakṣayitvāpi kartavyāḥ snānadānādikāḥ kriyāḥ || 02 ||
dīpo bhakṣayate dhvāntaṃ kajjalaṃ ca prasūyate |
yadannaṃ bhakṣayate nityaṃ jāyate tādṛśī prajā || 03 ||
vittaṃ dehi guṇānviteṣu matimannānyatra dehi kvacit
prāptaṃ vārinidherjalaṃ ghanamukhe mādhuryayuktaṃ sadā |
jīvānsthāvarajaṅgamāṃśca sakalānsañjīvya bhūmaṇḍalaṃ
bhūyaḥ paśya tadeva koṭiguṇitaṃ gacchantamambhonidhim || 04 ||
cāṇḍālānāṃ sahasraiśca sūribhistattvadarśibhiḥ |
eko hi yavanaḥ prokto na nīco yavanātparaḥ || 05 ||
tailābhyaṅge citādhūme maithune kṣaurakarmaṇi |
tāvadbhavati cāṇḍālo yāvatsnānaṃ na cācaret || 06 ||
ajīrṇe bheṣajaṃ vāri jīrṇe vāri balapradam |
bhojane cāmṛtaṃ vāri bhojanānte viṣāpaham || 07 ||
hataṃ jñānaṃ kriyāhīnaṃ hataścājñānato naraḥ |
hataṃ nirṇāyakaṃ sainyaṃ striyo naṣṭā hyabhartṛkāḥ || 08 ||
vṛddhakāle mṛtā bhāryā bandhuhastagataṃ dhanam |
bhojanaṃ ca parādhīnaṃ tisraḥ puṃsāṃ viḍambanāḥ || 09 ||
nāgnihotraṃ vinā vedā na ca dānaṃ vinā kriyā |
na bhāvena vinā siddhistasmādbhāvo hi kāraṇam || 10 ||
na devo vidyate kāṣṭhe na pāṣāṇe na mṛṇmaye |
na bhāvena vinā siddhistasmādbhāvo hi kāraṇam || 11 ||
kāṣṭhapāṣāṇadhātūnāṃ kṛtvā bhāvena sevanam |
śraddhayā ca tathā siddhistasya viṣṇuprasādataḥ || 12 ||
na devo vidyate kāṣṭhe na pāṣāṇe na mṛnmaye |
bhāve hi vidyate devastasmādbhāvo hi kāraṇam || 13 ||
śāntitulyaṃ tapo nāsti na santoṣātparaṃ sukham |
apatyaṃ ca kalatraṃ ca satāṃ saṅgatireva ca || 14 ||
guṇo bhūṣayate rūpaṃ śīlaṃ bhūṣayate kulam |
prāsādaśikharastho'pi kākaḥ kiṃ garuḍāyate || 15 ||
nirguṇasya hataṃ rūpaṃ duḥśīlasya hataṃ kulam |
asiddhasya hatā vidyā hyabhogena hataṃ dhanam || 16 ||
śuddhaṃ bhūmigataṃ toyaṃ śuddhā nārī pativratā |
śuciḥ kṣemakaro rājā santoṣo brāhmaṇaḥ śuciḥ || 17 ||
asantuṣṭā dvijā naṣṭāḥ santuṣṭāśca mahībhṛtaḥ |
salajjā gaṇikā naṣṭā nirlajjāśca kulāṅganā || 18 ||
kiṃ kulena viśālena vidyāhīnena dehinām |
duṣkulaṃ cāpi viduṣo devairapi sa pūjyate || 19 ||
vidvānpraśasyate loke vidvān sarvatra pūjyate |
vidyayā labhate sarvaṃ vidyā sarvatra pūjyate || 20 ||
māṃsabhakṣyaiḥ surāpānairmukhaiścākṣaravarjitaiḥ |
paśubhiḥ puruṣākārairbhārākrāntā hi medinī || 21 ||
annahīno dahedrāṣṭraṃ mantrahīnaśca ṛtvijaḥ |
yajamānaṃ dānahīno nāsti yajñasamo ripuḥ || 22 ||
🕉️ This is the original Sanskrit rendered in Kannada script.
Pronunciation is identical to the Sanskrit Devanagari version.