ಅಸ್ಯ ಶ್ರೀನಾರಾಯಣಹೃದಯಸ್ತೋತ್ರಮನ್ತ್ರಸ್ಯ ಭಾರ್ಗವ ಋಷಿಃ, ಅನುಷ್ಟುಪ್ಛನ್ದಃ, ಶ್ರೀಲಕ್ಷ್ಮೀನಾರಾಯಣೋ ದೇವತಾ, ಓಂ ಬೀಜಂ, ನಮಶ್ಶಕ್ತಿಃ, ನಾರಾಯಣಾಯೇತಿ ಕೀಲಕಂ, ಶ್ರೀಲಕ್ಷ್ಮೀನಾರಾಯಣ ಪ್ರೀತ್ಯರ್ಥೇ ಜಪೇ ವಿನಿಯೋಗಃ ।
ಕರನ್ಯಾಸಃ ।
ಓಂ ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಜ್ಯೋತಿರಿತಿ ಅಙ್ಗುಷ್ಠಾಭ್ಯಾಂ ನಮಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಬ್ರಹ್ಮೇತಿ ತರ್ಜನೀಭ್ಯಾಂ ನಮಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ದೇವ ಇತಿ ಮಧ್ಯಮಾಭ್ಯಾಂ ನಮಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಧಾಮೇತಿ ಅನಾಮಿಕಾಭ್ಯಾಂ ನಮಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ಧರ್ಮ ಇತಿ ಕನಿಷ್ಠಿಕಾಭ್ಯಾಂ ನಮಃ ।
ವಿಶ್ವಂ ನಾರಾಯಣ ಇತಿ ಕರತಲಕರಪೃಷ್ಠಾಭ್ಯಾಂ ನಮಃ ।
ಅಙ್ಗನ್ಯಾಸಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಜ್ಯೋತಿರಿತಿ ಹೃದಯಾಯ ನಮಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಬ್ರಹ್ಮೇತಿ ಶಿರಸೇ ಸ್ವಾಹಾ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ದೇವ ಇತಿ ಶಿಖಾಯೈ ವೌಷಟ್ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಧಾಮೇತಿ ಕವಚಾಯ ಹುಮ್ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ಧರ್ಮ ಇತಿ ನೇತ್ರಾಭ್ಯಾಂ ವೌಷಟ್ ।
ವಿಶ್ವಂ ನಾರಾಯಣ ಇತಿ ಅಸ್ತ್ರಾಯ ಫಟ್ ।
ದಿಗ್ಬನ್ಧಃ ।
ಓಂ ಐನ್ದ್ರ್ಯಾದಿದಶದಿಶಂ ಓಂ ನಮಃ ಸುದರ್ಶನಾಯ ಸಹಸ್ರಾರಾಯ ಹುಂ ಫಟ್ ಬಧ್ನಾಮಿ ನಮಶ್ಚಕ್ರಾಯ ಸ್ವಾಹಾ । ಇತಿ ಪ್ರತಿದಿಶಂ ಯೋಜ್ಯಮ್ ।
ಅಥ ಧ್ಯಾನಮ್ ।
ಉದ್ಯಾದಾದಿತ್ಯಸಙ್ಕಾಶಂ ಪೀತವಾಸಂ ಚತುರ್ಭುಜಮ್ ।
ಶಙ್ಖಚಕ್ರಗದಾಪಾಣಿಂ ಧ್ಯಾಯೇಲ್ಲಕ್ಷ್ಮೀಪತಿಂ ಹರಿಮ್ ॥ 1 ॥
ತ್ರೈಲೋಕ್ಯಾಧಾರಚಕ್ರಂ ತದುಪರಿ ಕಮಠಂ ತತ್ರ ಚಾನನ್ತಭೋಗೀ
ತನ್ಮಧ್ಯೇ ಭೂಮಿಪದ್ಮಾಙ್ಕುಶಶಿಖರದಲಂ ಕರ್ಣಿಕಾಭೂತಮೇರುಮ್ ।
ತತ್ರಸ್ಥಂ ಶಾನ್ತಮೂರ್ತಿಂ ಮಣಿಮಯಮಕುಟಂ ಕುಣ್ಡಲೋದ್ಭಾಸಿತಾಙ್ಗಂ
ಲಕ್ಷ್ಮೀನಾರಾಯಣಾಖ್ಯಂ ಸರಸಿಜನಯನಂ ಸನ್ತತಂ ಚಿನ್ತಯಾಮಿ ॥ 2 ॥
ಅಥ ಮೂಲಾಷ್ಟಕಮ್ ।
ಓಮ್ ॥ ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಜ್ಯೋತಿರಾತ್ಮಾ ನಾರಾಯಣಃ ಪರಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಬ್ರಹ್ಮ ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 1 ॥
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ದೇವೋ ಧಾತಾ ನಾರಾಯಣಃ ಪರಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ಧಾತಾ ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 2 ॥
ನಾರಾಯಣಃ ಪರಂ ಧಾಮ ಧ್ಯಾನಂ ನಾರಾಯಣಃ ಪರಃ ।
ನಾರಾಯಣ ಪರೋ ಧರ್ಮೋ ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 3 ॥
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋವೇದ್ಯಃ ವಿದ್ಯಾ ನಾರಾಯಣಃ ಪರಃ ।
ವಿಶ್ವಂ ನಾರಾಯಣಃ ಸಾಕ್ಷಾನ್ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 4 ॥
ನಾರಾಯಣಾದ್ವಿಧಿರ್ಜಾತೋ ಜಾತೋ ನಾರಾಯಣಾದ್ಭವಃ ।
ಜಾತೋ ನಾರಾಯಣಾದಿನ್ದ್ರೋ ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 5 ॥
ರವಿರ್ನಾರಾಯಣಸ್ತೇಜಃ ಚನ್ದ್ರೋ ನಾರಾಯಣೋ ಮಹಃ ।
ವಹ್ನಿರ್ನಾರಾಯಣಃ ಸಾಕ್ಷಾನ್ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 6 ॥
ನಾರಾಯಣ ಉಪಾಸ್ಯಃ ಸ್ಯಾದ್ಗುರುರ್ನಾರಾಯಣಃ ಪರಃ ।
ನಾರಾಯಣಃ ಪರೋ ಬೋಧೋ ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 7 ॥
ನಾರಾಯಣಃ ಫಲಂ ಮುಖ್ಯಂ ಸಿದ್ಧಿರ್ನಾರಾಯಣಃ ಸುಖಮ್ ।
ಸೇವ್ಯೋನಾರಾಯಣಃ ಶುದ್ಧೋ ನಾರಾಯಣ ನಮೋಽಸ್ತು ತೇ ॥ 8 ॥ [ಹರಿ]
ಅಥ ಪ್ರಾರ್ಥನಾದಶಕಮ್ ।
ನಾರಾಯಣ ತ್ವಮೇವಾಸಿ ದಹರಾಖ್ಯೇ ಹೃದಿ ಸ್ಥಿತಃ ।
ಪ್ರೇರಕಃ ಪ್ರೇರ್ಯಮಾಣಾನಾಂ ತ್ವಯಾ ಪ್ರೇರಿತಮಾನಸಃ ॥ 9 ॥
ತ್ವದಾಜ್ಞಾಂ ಶಿರಸಾ ಧೃತ್ವಾ ಜಪಾಮಿ ಜನಪಾವನಮ್ ।
ನಾನೋಪಾಸನಮಾರ್ಗಾಣಾಂ ಭವಕೃದ್ಭಾವಬೋಧಕಃ ॥ 10 ॥
ಭಾವಾರ್ಥಕೃದ್ಭವಾತೀತೋ ಭವ ಸೌಖ್ಯಪ್ರದೋ ಮಮ ।
ತ್ವನ್ಮಾಯಾಮೋಹಿತಂ ವಿಶ್ವಂ ತ್ವಯೈವ ಪರಿಕಲ್ಪಿತಮ್ ॥ 11 ॥
ತ್ವದಧಿಷ್ಠಾನಮಾತ್ರೇಣ ಸಾ ವೈ ಸರ್ವಾರ್ಥಕಾರಿಣೀ ।
ತ್ವಮೇತಾಂ ಚ ಪುರಸ್ಕೃತ್ಯ ಸರ್ವಕಾಮಾನ್ಪ್ರದರ್ಶಯ ॥ 12 ॥
ನ ಮೇ ತ್ವದನ್ಯಸ್ತ್ರಾತಾಸ್ತಿ ತ್ವದನ್ಯನ್ನ ಹಿ ದೈವತಮ್ ।
ತ್ವದನ್ಯಂ ನ ಹಿ ಜಾನಾಮಿ ಪಾಲಕಂ ಪುಣ್ಯವರ್ಧನಮ್ ॥ 13 ॥
ಯಾವತ್ಸಾಂಸಾರಿಕೋ ಭಾವೋ ಮನಸ್ಸ್ಥೋ ಭಾವನಾತ್ಮಕಃ ।
ತಾವತ್ಸಿದ್ಧಿರ್ಭವೇತ್ಸಾಧ್ಯಾ ಸರ್ವಥಾ ಸರ್ವದಾ ವಿಭೋ ॥ 14 ॥
ಪಾಪಿನಾಮಹಮೇವಾಗ್ರ್ಯೋ ದಯಾಲೂನಾಂ ತ್ವಮಗ್ರಣೀಃ ।
ದಯನೀಯೋ ಮದನ್ಯೋಽಸ್ತಿ ತವ ಕೋಽತ್ರ ಜಗತ್ತ್ರಯೇ ॥ 15 ॥
ತ್ವಯಾಹಂ ನೈವ ಸೃಷ್ಟಶ್ಚೇನ್ನ ಸ್ಯಾತ್ತವ ದಯಾಲುತಾ ।
ಆಮಯೋ ವಾ ನ ಸೃಷ್ಟಶ್ಚೇದೌಷಧಸ್ಯ ವೃಥೋದಯಃ ॥ 16 ॥
ಪಾಪಸಙ್ಘಪರಿಶ್ರಾನ್ತಃ ಪಾಪಾತ್ಮಾ ಪಾಪರೂಪಧೃತ್ ।
ತ್ವದನ್ಯಃ ಕೋಽತ್ರ ಪಾಪೇಭ್ಯಸ್ತ್ರಾತಾಸ್ತಿ ಜಗತೀತಲೇ ॥ 17 ॥
ತ್ವಮೇವ ಮಾತಾ ಚ ಪಿತಾ ತ್ವಮೇವ
ತ್ವಮೇವ ಬನ್ಧುಶ್ಚ ಸಖಾ ತ್ವಮೇವ ।
ತ್ವಮೇವ ಸೇವ್ಯಶ್ಚ ಗುರುಸ್ತ್ವಮೇವ
ತ್ವಮೇವ ಸರ್ವಂ ಮಮ ದೇವ ದೇವ ॥ 18 ॥
ಪ್ರಾರ್ಥನಾದಶಕಂ ಚೈವ ಮೂಲಾಷ್ಟಕಮತಃ ಪರಮ್ ।
ಯಃ ಪಠೇಚ್ಛೃಣುಯಾನ್ನಿತ್ಯಂ ತಸ್ಯ ಲಕ್ಷ್ಮೀಃ ಸ್ಥಿರಾ ಭವೇತ್ ॥ 19 ॥
ನಾರಾಯಣಸ್ಯ ಹೃದಯಂ ಸರ್ವಾಭೀಷ್ಟಫಲಪ್ರದಮ್ ।
ಲಕ್ಷ್ಮೀಹೃದಯಕಂ ಸ್ತೋತ್ರಂ ಯದಿ ಚೇತ್ತದ್ವಿನಾಕೃತಮ್ ॥ 20 ॥
ತತ್ಸರ್ವಂ ನಿಷ್ಫಲಂ ಪ್ರೋಕ್ತಂ ಲಕ್ಷ್ಮೀಃ ಕ್ರುದ್ಧ್ಯತಿ ಸರ್ವದಾ ।
ಏತತ್ಸಙ್ಕಲಿತಂ ಸ್ತೋತ್ರಂ ಸರ್ವಕಾಮಫಲಪ್ರದಮ್ ॥ 21 ॥
ಲಕ್ಷ್ಮೀಹೃದಯಕಂ ಚೈವ ತಥಾ ನಾರಾಯಣಾತ್ಮಕಮ್ ।
ಜಪೇದ್ಯಃ ಸಙ್ಕಲೀಕೃತ್ಯ ಸರ್ವಾಭೀಷ್ಟಮವಾಪ್ನುಯಾತ್ ॥ 22 ॥
ನಾರಾಯಣಸ್ಯ ಹೃದಯಮಾದೌ ಜಪ್ತ್ವಾ ತತಃ ಪರಮ್ ।
ಲಕ್ಷ್ಮೀಹೃದಯಕಂ ಸ್ತೋತ್ರಂ ಜಪೇನ್ನಾರಾಯಣಂ ಪುನಃ ॥ 23 ॥
ಪುನರ್ನಾರಾಯಣಂ ಜಪ್ತ್ವಾ ಪುನರ್ಲಕ್ಷ್ಮೀನುತಿಂ ಜಪೇತ್ ।
ಪುನರ್ನಾರಾಯಣಂ ಜಾಪ್ಯಂ ಸಙ್ಕಲೀಕರಣಂ ಭವೇತ್ ॥ 24 ॥
ಏವಂ ಮಧ್ಯೇ ದ್ವಿವಾರೇಣ ಜಪೇತ್ಸಙ್ಕಲಿತಂ ತು ತತ್ ।
ಲಕ್ಷ್ಮೀಹೃದಯಕಂ ಸ್ತೋತ್ರಂ ಸರ್ವಕಾಮಪ್ರಕಾಶಿತಮ್ ॥ 25 ॥
ತದ್ವಜ್ಜಪಾದಿಕಂ ಕುರ್ಯಾದೇತತ್ಸಙ್ಕಲಿತಂ ಶುಭಮ್ ।
ಸರ್ವಾನ್ಕಾಮಾನವಾಪ್ನೋತಿ ಆಧಿವ್ಯಾಧಿಭಯಂ ಹರೇತ್ ॥ 26 ॥
ಗೋಪ್ಯಮೇತತ್ಸದಾ ಕುರ್ಯಾನ್ನ ಸರ್ವತ್ರ ಪ್ರಕಾಶಯೇತ್ ।
ಇತಿ ಗುಹ್ಯತಮಂ ಶಾಸ್ತ್ರಂ ಪ್ರಾಪ್ತಂ ಬ್ರಹ್ಮಾದಿಕೈಃ ಪುರಾ ॥ 27 ॥
ತಸ್ಮಾತ್ಸರ್ವಪ್ರಯತ್ನೇನ ಗೋಪಯೇತ್ಸಾಧಯೇಸುಧೀಃ ।
ಯತ್ರೈತತ್ಪುಸ್ತಕಂ ತಿಷ್ಠೇಲ್ಲಕ್ಷ್ಮೀನಾರಾಯಣಾತ್ಮಕಮ್ ॥ 28 ॥
ಭೂತಪೈಶಾಚವೇತಾಲ ಭಯಂ ನೈವ ತು ಸರ್ವದಾ ।
ಲಕ್ಷ್ಮೀಹೃದಯಕಂ ಪ್ರೋಕ್ತಂ ವಿಧಿನಾ ಸಾಧಯೇತ್ಸುಧೀಃ ॥ 29 ॥
ಭೃಗುವಾರೇ ಚ ರಾತ್ರೌ ಚ ಪೂಜಯೇತ್ಪುಸ್ತಕದ್ವಯಮ್ ।
ಸರ್ವಥಾ ಸರ್ವದಾ ಸತ್ಯಂ ಗೋಪಯೇತ್ಸಾಧಯೇತ್ಸುಧೀಃ ।
ಗೋಪನಾತ್ಸಾಧನಾಲ್ಲೋಕೇ ಧನ್ಯೋ ಭವತಿ ತತ್ತ್ವತಃ ॥ 30 ॥
ಇತ್ಯಥರ್ವರಹಸ್ಯೇ ಉತ್ತರಭಾಗೇ ನಾರಾಯಣಹೃದಯಂ ಸಮ್ಪೂರ್ಣಮ್ ।
Roman (IAST) Transliteration
asya śrīnārāyaṇahṛdayastotramantrasya bhārgava ṛṣiḥ, anuṣṭupchandaḥ, śrīlakṣmīnārāyaṇo devatā, oṃ bījaṃ, namaśśaktiḥ, nārāyaṇāyeti kīlakaṃ, śrīlakṣmīnārāyaṇa prītyarthe jape viniyogaḥ |
karanyāsaḥ |
oṃ nārāyaṇaḥ paraṃ jyotiriti aṅguṣṭhābhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ brahmeti tarjanībhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paro deva iti madhyamābhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ dhāmeti anāmikābhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paro dharma iti kaniṣṭhikābhyāṃ namaḥ |
viśvaṃ nārāyaṇa iti karatalakarapṛṣṭhābhyāṃ namaḥ |
aṅganyāsaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ jyotiriti hṛdayāya namaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ brahmeti śirase svāhā |
nārāyaṇaḥ paro deva iti śikhāyai vauṣaṭ |
nārāyaṇaḥ paraṃ dhāmeti kavacāya hum |
nārāyaṇaḥ paro dharma iti netrābhyāṃ vauṣaṭ |
viśvaṃ nārāyaṇa iti astrāya phaṭ |
digbandhaḥ |
oṃ aindryādidaśadiśaṃ oṃ namaḥ sudarśanāya sahasrārāya huṃ phaṭ badhnāmi namaścakrāya svāhā | iti pratidiśaṃ yojyam |
atha dhyānam |
udyādādityasaṅkāśaṃ pītavāsaṃ caturbhujam |
śaṅkhacakragadāpāṇiṃ dhyāyellakṣmīpatiṃ harim || 1 ||
trailokyādhāracakraṃ tadupari kamaṭhaṃ tatra cānantabhogī
tanmadhye bhūmipadmāṅkuśaśikharadalaṃ karṇikābhūtamerum |
tatrasthaṃ śāntamūrtiṃ maṇimayamakuṭaṃ kuṇḍalodbhāsitāṅgaṃ
lakṣmīnārāyaṇākhyaṃ sarasijanayanaṃ santataṃ cintayāmi || 2 ||
atha mūlāṣṭakam |
om || nārāyaṇaḥ paraṃ jyotirātmā nārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ brahma nārāyaṇa namo'stu te || 1 ||
nārāyaṇaḥ paro devo dhātā nārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇaḥ paro dhātā nārāyaṇa namo'stu te || 2 ||
nārāyaṇaḥ paraṃ dhāma dhyānaṃ nārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇa paro dharmo nārāyaṇa namo'stu te || 3 ||
nārāyaṇaḥ parovedyaḥ vidyā nārāyaṇaḥ paraḥ |
viśvaṃ nārāyaṇaḥ sākṣānnārāyaṇa namo'stu te || 4 ||
nārāyaṇādvidhirjāto jāto nārāyaṇādbhavaḥ |
jāto nārāyaṇādindro nārāyaṇa namo'stu te || 5 ||
ravirnārāyaṇastejaḥ candro nārāyaṇo mahaḥ |
vahnirnārāyaṇaḥ sākṣānnārāyaṇa namo'stu te || 6 ||
nārāyaṇa upāsyaḥ syādgururnārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇaḥ paro bodho nārāyaṇa namo'stu te || 7 ||
nārāyaṇaḥ phalaṃ mukhyaṃ siddhirnārāyaṇaḥ sukham |
sevyonārāyaṇaḥ śuddho nārāyaṇa namo'stu te || 8 || [hari]
atha prārthanādaśakam |
nārāyaṇa tvamevāsi daharākhye hṛdi sthitaḥ |
prerakaḥ preryamāṇānāṃ tvayā preritamānasaḥ || 9 ||
tvadājñāṃ śirasā dhṛtvā japāmi janapāvanam |
nānopāsanamārgāṇāṃ bhavakṛdbhāvabodhakaḥ || 10 ||
bhāvārthakṛdbhavātīto bhava saukhyaprado mama |
tvanmāyāmohitaṃ viśvaṃ tvayaiva parikalpitam || 11 ||
tvadadhiṣṭhānamātreṇa sā vai sarvārthakāriṇī |
tvametāṃ ca puraskṛtya sarvakāmānpradarśaya || 12 ||
na me tvadanyastrātāsti tvadanyanna hi daivatam |
tvadanyaṃ na hi jānāmi pālakaṃ puṇyavardhanam || 13 ||
yāvatsāṃsāriko bhāvo manasstho bhāvanātmakaḥ |
tāvatsiddhirbhavetsādhyā sarvathā sarvadā vibho || 14 ||
pāpināmahamevāgryo dayālūnāṃ tvamagraṇīḥ |
dayanīyo madanyo'sti tava ko'tra jagattraye || 15 ||
tvayāhaṃ naiva sṛṣṭaścenna syāttava dayālutā |
āmayo vā na sṛṣṭaścedauṣadhasya vṛthodayaḥ || 16 ||
pāpasaṅghapariśrāntaḥ pāpātmā pāparūpadhṛt |
tvadanyaḥ ko'tra pāpebhyastrātāsti jagatītale || 17 ||
tvameva mātā ca pitā tvameva
tvameva bandhuśca sakhā tvameva |
tvameva sevyaśca gurustvameva
tvameva sarvaṃ mama deva deva || 18 ||
prārthanādaśakaṃ caiva mūlāṣṭakamataḥ param |
yaḥ paṭhecchṛṇuyānnityaṃ tasya lakṣmīḥ sthirā bhavet || 19 ||
nārāyaṇasya hṛdayaṃ sarvābhīṣṭaphalapradam |
lakṣmīhṛdayakaṃ stotraṃ yadi cettadvinākṛtam || 20 ||
tatsarvaṃ niṣphalaṃ proktaṃ lakṣmīḥ kruddhyati sarvadā |
etatsaṅkalitaṃ stotraṃ sarvakāmaphalapradam || 21 ||
lakṣmīhṛdayakaṃ caiva tathā nārāyaṇātmakam |
japedyaḥ saṅkalīkṛtya sarvābhīṣṭamavāpnuyāt || 22 ||
nārāyaṇasya hṛdayamādau japtvā tataḥ param |
lakṣmīhṛdayakaṃ stotraṃ japennārāyaṇaṃ punaḥ || 23 ||
punarnārāyaṇaṃ japtvā punarlakṣmīnutiṃ japet |
punarnārāyaṇaṃ jāpyaṃ saṅkalīkaraṇaṃ bhavet || 24 ||
evaṃ madhye dvivāreṇa japetsaṅkalitaṃ tu tat |
lakṣmīhṛdayakaṃ stotraṃ sarvakāmaprakāśitam || 25 ||
tadvajjapādikaṃ kuryādetatsaṅkalitaṃ śubham |
sarvānkāmānavāpnoti ādhivyādhibhayaṃ haret || 26 ||
gopyametatsadā kuryānna sarvatra prakāśayet |
iti guhyatamaṃ śāstraṃ prāptaṃ brahmādikaiḥ purā || 27 ||
tasmātsarvaprayatnena gopayetsādhayesudhīḥ |
yatraitatpustakaṃ tiṣṭhellakṣmīnārāyaṇātmakam || 28 ||
bhūtapaiśācavetāla bhayaṃ naiva tu sarvadā |
lakṣmīhṛdayakaṃ proktaṃ vidhinā sādhayetsudhīḥ || 29 ||
bhṛguvāre ca rātrau ca pūjayetpustakadvayam |
sarvathā sarvadā satyaṃ gopayetsādhayetsudhīḥ |
gopanātsādhanālloke dhanyo bhavati tattvataḥ || 30 ||
ityatharvarahasye uttarabhāge nārāyaṇahṛdayaṃ sampūrṇam |
Sanskrit — Devanagari (original)
अस्य श्रीनारायणहृदयस्तोत्रमन्त्रस्य भार्गव ऋषिः, अनुष्टुप्छन्दः, श्रीलक्ष्मीनारायणो देवता, ॐ बीजं, नमश्शक्तिः, नारायणायेति कीलकं, श्रीलक्ष्मीनारायण प्रीत्यर्थे जपे विनियोगः ।
करन्यासः ।
ॐ नारायणः परं ज्योतिरिति अङ्गुष्ठाभ्यां नमः ।
नारायणः परं ब्रह्मेति तर्जनीभ्यां नमः ।
नारायणः परो देव इति मध्यमाभ्यां नमः ।
नारायणः परं धामेति अनामिकाभ्यां नमः ।
नारायणः परो धर्म इति कनिष्ठिकाभ्यां नमः ।
विश्वं नारायण इति करतलकरपृष्ठाभ्यां नमः ।
अङ्गन्यासः ।
नारायणः परं ज्योतिरिति हृदयाय नमः ।
नारायणः परं ब्रह्मेति शिरसे स्वाहा ।
नारायणः परो देव इति शिखायै वौषट् ।
नारायणः परं धामेति कवचाय हुम् ।
नारायणः परो धर्म इति नेत्राभ्यां वौषट् ।
विश्वं नारायण इति अस्त्राय फट् ।
दिग्बन्धः ।
ॐ ऐन्द्र्यादिदशदिशं ॐ नमः सुदर्शनाय सहस्राराय हुं फट् बध्नामि नमश्चक्राय स्वाहा । इति प्रतिदिशं योज्यम् ।
अथ ध्यानम् ।
उद्यादादित्यसङ्काशं पीतवासं चतुर्भुजम् ।
शङ्खचक्रगदापाणिं ध्यायेल्लक्ष्मीपतिं हरिम् ॥ 1 ॥
त्रैलोक्याधारचक्रं तदुपरि कमठं तत्र चानन्तभोगी
तन्मध्ये भूमिपद्माङ्कुशशिखरदलं कर्णिकाभूतमेरुम् ।
तत्रस्थं शान्तमूर्तिं मणिमयमकुटं कुण्डलोद्भासिताङ्गं
लक्ष्मीनारायणाख्यं सरसिजनयनं सन्ततं चिन्तयामि ॥ 2 ॥
अथ मूलाष्टकम् ।
ओम् ॥ नारायणः परं ज्योतिरात्मा नारायणः परः ।
नारायणः परं ब्रह्म नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 1 ॥
नारायणः परो देवो धाता नारायणः परः ।
नारायणः परो धाता नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 2 ॥
नारायणः परं धाम ध्यानं नारायणः परः ।
नारायण परो धर्मो नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 3 ॥
नारायणः परोवेद्यः विद्या नारायणः परः ।
विश्वं नारायणः साक्षान्नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 4 ॥
नारायणाद्विधिर्जातो जातो नारायणाद्भवः ।
जातो नारायणादिन्द्रो नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 5 ॥
रविर्नारायणस्तेजः चन्द्रो नारायणो महः ।
वह्निर्नारायणः साक्षान्नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 6 ॥
नारायण उपास्यः स्याद्गुरुर्नारायणः परः ।
नारायणः परो बोधो नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 7 ॥
नारायणः फलं मुख्यं सिद्धिर्नारायणः सुखम् ।
सेव्योनारायणः शुद्धो नारायण नमोऽस्तु ते ॥ 8 ॥ [हरि]
अथ प्रार्थनादशकम् ।
नारायण त्वमेवासि दहराख्ये हृदि स्थितः ।
प्रेरकः प्रेर्यमाणानां त्वया प्रेरितमानसः ॥ 9 ॥
त्वदाज्ञां शिरसा धृत्वा जपामि जनपावनम् ।
नानोपासनमार्गाणां भवकृद्भावबोधकः ॥ 10 ॥
भावार्थकृद्भवातीतो भव सौख्यप्रदो मम ।
त्वन्मायामोहितं विश्वं त्वयैव परिकल्पितम् ॥ 11 ॥
त्वदधिष्ठानमात्रेण सा वै सर्वार्थकारिणी ।
त्वमेतां च पुरस्कृत्य सर्वकामान्प्रदर्शय ॥ 12 ॥
न मे त्वदन्यस्त्रातास्ति त्वदन्यन्न हि दैवतम् ।
त्वदन्यं न हि जानामि पालकं पुण्यवर्धनम् ॥ 13 ॥
यावत्सांसारिको भावो मनस्स्थो भावनात्मकः ।
तावत्सिद्धिर्भवेत्साध्या सर्वथा सर्वदा विभो ॥ 14 ॥
पापिनामहमेवाग्र्यो दयालूनां त्वमग्रणीः ।
दयनीयो मदन्योऽस्ति तव कोऽत्र जगत्त्रये ॥ 15 ॥
त्वयाहं नैव सृष्टश्चेन्न स्यात्तव दयालुता ।
आमयो वा न सृष्टश्चेदौषधस्य वृथोदयः ॥ 16 ॥
पापसङ्घपरिश्रान्तः पापात्मा पापरूपधृत् ।
त्वदन्यः कोऽत्र पापेभ्यस्त्रातास्ति जगतीतले ॥ 17 ॥
त्वमेव माता च पिता त्वमेव
त्वमेव बन्धुश्च सखा त्वमेव ।
त्वमेव सेव्यश्च गुरुस्त्वमेव
त्वमेव सर्वं मम देव देव ॥ 18 ॥
प्रार्थनादशकं चैव मूलाष्टकमतः परम् ।
यः पठेच्छृणुयान्नित्यं तस्य लक्ष्मीः स्थिरा भवेत् ॥ 19 ॥
नारायणस्य हृदयं सर्वाभीष्टफलप्रदम् ।
लक्ष्मीहृदयकं स्तोत्रं यदि चेत्तद्विनाकृतम् ॥ 20 ॥
तत्सर्वं निष्फलं प्रोक्तं लक्ष्मीः क्रुद्ध्यति सर्वदा ।
एतत्सङ्कलितं स्तोत्रं सर्वकामफलप्रदम् ॥ 21 ॥
लक्ष्मीहृदयकं चैव तथा नारायणात्मकम् ।
जपेद्यः सङ्कलीकृत्य सर्वाभीष्टमवाप्नुयात् ॥ 22 ॥
नारायणस्य हृदयमादौ जप्त्वा ततः परम् ।
लक्ष्मीहृदयकं स्तोत्रं जपेन्नारायणं पुनः ॥ 23 ॥
पुनर्नारायणं जप्त्वा पुनर्लक्ष्मीनुतिं जपेत् ।
पुनर्नारायणं जाप्यं सङ्कलीकरणं भवेत् ॥ 24 ॥
एवं मध्ये द्विवारेण जपेत्सङ्कलितं तु तत् ।
लक्ष्मीहृदयकं स्तोत्रं सर्वकामप्रकाशितम् ॥ 25 ॥
तद्वज्जपादिकं कुर्यादेतत्सङ्कलितं शुभम् ।
सर्वान्कामानवाप्नोति आधिव्याधिभयं हरेत् ॥ 26 ॥
गोप्यमेतत्सदा कुर्यान्न सर्वत्र प्रकाशयेत् ।
इति गुह्यतमं शास्त्रं प्राप्तं ब्रह्मादिकैः पुरा ॥ 27 ॥
तस्मात्सर्वप्रयत्नेन गोपयेत्साधयेसुधीः ।
यत्रैतत्पुस्तकं तिष्ठेल्लक्ष्मीनारायणात्मकम् ॥ 28 ॥
भूतपैशाचवेताल भयं नैव तु सर्वदा ।
लक्ष्मीहृदयकं प्रोक्तं विधिना साधयेत्सुधीः ॥ 29 ॥
भृगुवारे च रात्रौ च पूजयेत्पुस्तकद्वयम् ।
सर्वथा सर्वदा सत्यं गोपयेत्साधयेत्सुधीः ।
गोपनात्साधनाल्लोके धन्यो भवति तत्त्वतः ॥ 30 ॥
इत्यथर्वरहस्ये उत्तरभागे नारायणहृदयं सम्पूर्णम् ।
asya śrīnārāyaṇahṛdayastotramantrasya bhārgava ṛṣiḥ, anuṣṭupchandaḥ, śrīlakṣmīnārāyaṇo devatā, oṃ bījaṃ, namaśśaktiḥ, nārāyaṇāyeti kīlakaṃ, śrīlakṣmīnārāyaṇa prītyarthe jape viniyogaḥ |
karanyāsaḥ |
oṃ nārāyaṇaḥ paraṃ jyotiriti aṅguṣṭhābhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ brahmeti tarjanībhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paro deva iti madhyamābhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ dhāmeti anāmikābhyāṃ namaḥ |
nārāyaṇaḥ paro dharma iti kaniṣṭhikābhyāṃ namaḥ |
viśvaṃ nārāyaṇa iti karatalakarapṛṣṭhābhyāṃ namaḥ |
aṅganyāsaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ jyotiriti hṛdayāya namaḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ brahmeti śirase svāhā |
nārāyaṇaḥ paro deva iti śikhāyai vauṣaṭ |
nārāyaṇaḥ paraṃ dhāmeti kavacāya hum |
nārāyaṇaḥ paro dharma iti netrābhyāṃ vauṣaṭ |
viśvaṃ nārāyaṇa iti astrāya phaṭ |
digbandhaḥ |
oṃ aindryādidaśadiśaṃ oṃ namaḥ sudarśanāya sahasrārāya huṃ phaṭ badhnāmi namaścakrāya svāhā | iti pratidiśaṃ yojyam |
atha dhyānam |
udyādādityasaṅkāśaṃ pītavāsaṃ caturbhujam |
śaṅkhacakragadāpāṇiṃ dhyāyellakṣmīpatiṃ harim || 1 ||
trailokyādhāracakraṃ tadupari kamaṭhaṃ tatra cānantabhogī
tanmadhye bhūmipadmāṅkuśaśikharadalaṃ karṇikābhūtamerum |
tatrasthaṃ śāntamūrtiṃ maṇimayamakuṭaṃ kuṇḍalodbhāsitāṅgaṃ
lakṣmīnārāyaṇākhyaṃ sarasijanayanaṃ santataṃ cintayāmi || 2 ||
atha mūlāṣṭakam |
om || nārāyaṇaḥ paraṃ jyotirātmā nārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇaḥ paraṃ brahma nārāyaṇa namo'stu te || 1 ||
nārāyaṇaḥ paro devo dhātā nārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇaḥ paro dhātā nārāyaṇa namo'stu te || 2 ||
nārāyaṇaḥ paraṃ dhāma dhyānaṃ nārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇa paro dharmo nārāyaṇa namo'stu te || 3 ||
nārāyaṇaḥ parovedyaḥ vidyā nārāyaṇaḥ paraḥ |
viśvaṃ nārāyaṇaḥ sākṣānnārāyaṇa namo'stu te || 4 ||
nārāyaṇādvidhirjāto jāto nārāyaṇādbhavaḥ |
jāto nārāyaṇādindro nārāyaṇa namo'stu te || 5 ||
ravirnārāyaṇastejaḥ candro nārāyaṇo mahaḥ |
vahnirnārāyaṇaḥ sākṣānnārāyaṇa namo'stu te || 6 ||
nārāyaṇa upāsyaḥ syādgururnārāyaṇaḥ paraḥ |
nārāyaṇaḥ paro bodho nārāyaṇa namo'stu te || 7 ||
nārāyaṇaḥ phalaṃ mukhyaṃ siddhirnārāyaṇaḥ sukham |
sevyonārāyaṇaḥ śuddho nārāyaṇa namo'stu te || 8 || [hari]
atha prārthanādaśakam |
nārāyaṇa tvamevāsi daharākhye hṛdi sthitaḥ |
prerakaḥ preryamāṇānāṃ tvayā preritamānasaḥ || 9 ||
tvadājñāṃ śirasā dhṛtvā japāmi janapāvanam |
nānopāsanamārgāṇāṃ bhavakṛdbhāvabodhakaḥ || 10 ||
bhāvārthakṛdbhavātīto bhava saukhyaprado mama |
tvanmāyāmohitaṃ viśvaṃ tvayaiva parikalpitam || 11 ||
tvadadhiṣṭhānamātreṇa sā vai sarvārthakāriṇī |
tvametāṃ ca puraskṛtya sarvakāmānpradarśaya || 12 ||
na me tvadanyastrātāsti tvadanyanna hi daivatam |
tvadanyaṃ na hi jānāmi pālakaṃ puṇyavardhanam || 13 ||
yāvatsāṃsāriko bhāvo manasstho bhāvanātmakaḥ |
tāvatsiddhirbhavetsādhyā sarvathā sarvadā vibho || 14 ||
pāpināmahamevāgryo dayālūnāṃ tvamagraṇīḥ |
dayanīyo madanyo'sti tava ko'tra jagattraye || 15 ||
tvayāhaṃ naiva sṛṣṭaścenna syāttava dayālutā |
āmayo vā na sṛṣṭaścedauṣadhasya vṛthodayaḥ || 16 ||
pāpasaṅghapariśrāntaḥ pāpātmā pāparūpadhṛt |
tvadanyaḥ ko'tra pāpebhyastrātāsti jagatītale || 17 ||
tvameva mātā ca pitā tvameva
tvameva bandhuśca sakhā tvameva |
tvameva sevyaśca gurustvameva
tvameva sarvaṃ mama deva deva || 18 ||
prārthanādaśakaṃ caiva mūlāṣṭakamataḥ param |
yaḥ paṭhecchṛṇuyānnityaṃ tasya lakṣmīḥ sthirā bhavet || 19 ||
nārāyaṇasya hṛdayaṃ sarvābhīṣṭaphalapradam |
lakṣmīhṛdayakaṃ stotraṃ yadi cettadvinākṛtam || 20 ||
tatsarvaṃ niṣphalaṃ proktaṃ lakṣmīḥ kruddhyati sarvadā |
etatsaṅkalitaṃ stotraṃ sarvakāmaphalapradam || 21 ||
lakṣmīhṛdayakaṃ caiva tathā nārāyaṇātmakam |
japedyaḥ saṅkalīkṛtya sarvābhīṣṭamavāpnuyāt || 22 ||
nārāyaṇasya hṛdayamādau japtvā tataḥ param |
lakṣmīhṛdayakaṃ stotraṃ japennārāyaṇaṃ punaḥ || 23 ||
punarnārāyaṇaṃ japtvā punarlakṣmīnutiṃ japet |
punarnārāyaṇaṃ jāpyaṃ saṅkalīkaraṇaṃ bhavet || 24 ||
evaṃ madhye dvivāreṇa japetsaṅkalitaṃ tu tat |
lakṣmīhṛdayakaṃ stotraṃ sarvakāmaprakāśitam || 25 ||
tadvajjapādikaṃ kuryādetatsaṅkalitaṃ śubham |
sarvānkāmānavāpnoti ādhivyādhibhayaṃ haret || 26 ||
gopyametatsadā kuryānna sarvatra prakāśayet |
iti guhyatamaṃ śāstraṃ prāptaṃ brahmādikaiḥ purā || 27 ||
tasmātsarvaprayatnena gopayetsādhayesudhīḥ |
yatraitatpustakaṃ tiṣṭhellakṣmīnārāyaṇātmakam || 28 ||
bhūtapaiśācavetāla bhayaṃ naiva tu sarvadā |
lakṣmīhṛdayakaṃ proktaṃ vidhinā sādhayetsudhīḥ || 29 ||
bhṛguvāre ca rātrau ca pūjayetpustakadvayam |
sarvathā sarvadā satyaṃ gopayetsādhayetsudhīḥ |
gopanātsādhanālloke dhanyo bhavati tattvataḥ || 30 ||
ityatharvarahasye uttarabhāge nārāyaṇahṛdayaṃ sampūrṇam |
🕉️ This is the original Sanskrit rendered in Kannada script.
Pronunciation is identical to the Sanskrit Devanagari version.