📄 Save this Stotram as PDF Click the button to open the Save dialog
How to save: 1 Click "Save as PDF" 2 A dialog opens 3 Choose "Save as PDF" as printer 4 Click Save
2.2 ଅଯୋଧ୍ଯାକାଣ୍ଡ - ଦ୍ଵିତୀଯ ସର୍ଗଃ
2.2 Ayodhyakanda - Dvitiya Sargah
Valmiki Oriya
ଶ୍ରୀମଦ୍ଵାଲ୍ମୀକୀଯ ରାମାଯଣେ ଅଯୋଧ୍ଯାକାଣ୍ଡମ୍ ।
ଅଥ ଦ୍ଵିତୀଯସ୍ସର୍ଗଃ ।
ତତଃ ପରିଷଦଂ ସର୍ଵାମାମନ୍ତ୍ର୍ଯ ଵସୁଧାଧିପଃ ।
ହିତମୁଦ୍ଧର୍ଷଣଂ ଚୈଵମୁଵାଚ ପ୍ରଥିତଂ ଵଚଃ ॥ 1 ॥
ଦୁନ୍ଦୁଭିସ୍ଵନକଲ୍ପେନ ଗମ୍ଭୀରେଣାନୁନାଦିନା ।
ସ୍ଵରେଣ ମହତା ରାଜା ଜୀମୂତ ଇଵ ନାଦଯନ୍ ॥ 2 ॥
ରାଜଲକ୍ଷଣଯୁକ୍ତେନ କାନ୍ତେନାନୁପମେନ ଚ ।
ଉଵାଚ ରସଯୁକ୍ତେନ ସ୍ଵରେଣ ନୃପତିର୍ନୃପାନ୍ ॥ 3 ॥
ଵିଦିତଂ ଭଵତାମେତଦ୍ଯଥା ମେ ରାଜ୍ଯମୁତ୍ତମମ୍ ।
ପୂର୍ଵକୈର୍ମମ ରାଜେନ୍ଦ୍ରୈସ୍ସୁତଵତ୍ପରିପାଲିତମ୍ ॥ 4 ॥
ସୋଽହମିକ୍ଷ୍ଵାକୁଭି ସ୍ସର୍ଵୈର୍ନରେନ୍ଦ୍ରୈଃ ପରିପାଲିତମ୍ ।
ଶ୍ରେଯସା ଯୋକ୍ତୁକାମୋଽସ୍ମି ସୁଖାର୍ହମଖିଲଂ ଜଗତ୍ ॥ 5 ॥
ମଯାପ୍ଯାଚରିତଂ ପୂର୍ଵୈଃ ପନ୍ଥାନମନୁଗଚ୍ଛତା ।
ପ୍ରଜା ନିତ୍ଯମନିଦ୍ରେଣ ଯଥାଶକ୍ତ୍ଯଭିରକ୍ଷିତାଃ ॥ 6 ॥
ଇଦଂ ଶରୀରଂ କୃତ୍ସ୍ନସ୍ଯ ଲୋକସ୍ଯ ଚରତା ହିତମ୍ ।
ପାଣ୍ଡୁରସ୍ଯାଽତପତ୍ରସ୍ଯଚ୍ଛାଯାଯାଂ ଜରିତଂ ମଯା ॥ 7 ॥
ପ୍ରାପ୍ଯ ଵର୍ଷସହସ୍ରାଣି ବହୂନ୍ଯାଯୂଂଷି ଜୀଵତଃ ।
ଜୀର୍ଣସ୍ଯାସ୍ଯ ଶରୀରସ୍ଯ ଵିଶ୍ରାନ୍ତିମଭିରୋଚଯେ ॥ 8 ॥
ରାଜପ୍ରଭାଵଜୁଷ୍ଟାଂ ହି ଦୁର୍ଵହାମଜିତେନ୍ଦ୍ରିଯୈଃ ।
ପରିଶ୍ରାନ୍ତୋଽସ୍ମି ଲୋକସ୍ଯ ଗୁର୍ଵୀଂ ଧର୍ମଧୁରଂ ଵହନ୍ ॥ 9 ॥
ସୋଽହଂ ଵିଶ୍ରମମିଚ୍ଛାମି ପୁତ୍ରଂ କୃତ୍ଵା ପ୍ରଜାହିତେ ।
ସନ୍ନିକୃଷ୍ଟାନିମାନ୍ସର୍ଵାନନୁମାନ୍ଯ ଦ୍ଵିଜର୍ଷଭାନ୍ ॥ 10 ॥
ଅନୁଜାତୋ ହି ମାଂ ସର୍ଵୈର୍ଗୁଣୈର୍ଜ୍ଯେଷ୍ଠୋ ମମାତ୍ମଜଃ ।
ପୁରନ୍ଦରସମୋ ଵୀର୍ଯେ ରାମଃ ପରପୁରଞ୍ଜଯଃ ॥ 11 ॥
ତଂ ଚନ୍ଦ୍ରମିଵ ପୁଷ୍ଯେଣ ଯୁକ୍ତଂ ଧର୍ମଭୃତାଂ ଵରମ୍ ।
ଯୌଵରାଜ୍ଯେ ନିଯୋକ୍ତାଽସ୍ମି ପ୍ରୀତଃ ପୁରୁଷପୁଙ୍ଗଵମ୍ ॥ 12 ॥
ଅନୁରୂପସ୍ସ ଵୈ ନାଥୋ ଲକ୍ଷ୍ମୀଵାନ୍ ଲକ୍ଷ୍ମଣାଗ୍ରଜଃ ।
ତ୍ରୈଲୋକ୍ଯମପି ନାଥେନ ଯେନ ସ୍ଯାନ୍ନାଥଵତ୍ତରମ୍ ॥ 13 ॥
ଅନେନ ଶ୍ରେଯସା ସଦ୍ଯସ୍ସଂଯୋଜ୍ଯୈଵମିମାଂ ମହୀମ୍ ।
ଗତକ୍ଲେଶୋ ଭଵିଷ୍ଯାମି ସୁତେ ତସ୍ମିନ୍ନିଵେଶ୍ଯ ଵୈ ॥ 14 ॥
ଯଦିଦଂ ମେଽନୁରୂପାର୍ଥଂ ମଯା ସାଧୁ ସୁମନ୍ତ୍ରିତମ୍ ।
ଭଵନ୍ତୋ ମେଽନୁମନ୍ଯନ୍ତାଂ କଥଂ ଵା କରଵାଣ୍ଯହମ୍ ॥ 15 ॥
ଯଦ୍ଯପ୍ଯେଷା ମମ ପ୍ରୀତିର୍ହିତମନ୍ଯଦ୍ଵିଚିନ୍ତ୍ଯତାମ୍ ।
ଅନ୍ଯା ମଧ୍ଯସ୍ଥଚିନ୍ତା ହି ଵିମର୍ଦାଭ୍ଯଧିକୋଦଯା ॥ 16 ॥
ଇତି ବ୍ରୁଵନ୍ତଂ ମୁଦିତାଃ ପ୍ରତ୍ଯନନ୍ଦନ୍ନୃପା ନୃପମ୍ ।
ଵୃଷ୍ଟିମନ୍ତଂ ମହାମେଘଂ ନର୍ଦନ୍ତ ଇଵ ବର୍ହିଣଃ ॥ 17 ॥
ସ୍ନିଗ୍ଧୋଽନୁନାଦୀ ସଞ୍ଜଜ୍ଞେ ତତ୍ର ହର୍ଷସମୀରିତଃ ।
ଜନୌଘୋଦ୍ଘୁଷ୍ଟସନ୍ନାଦୋ ଵିମାନଂ କମ୍ପଯନ୍ନିଵ ॥ 18 ॥
ତସ୍ଯ ଧର୍ମାର୍ଥଵିଦୁଷୋ ଭାଵମାଜ୍ଞାଯ ସର୍ଵଶଃ ।
ବ୍ରାହ୍ମଣା ଜନମୁଖ୍ଯାଶ୍ଚ ପୌରଜାନପଦୈ ସ୍ସହ ॥ 19 ॥
ସମେତ୍ଯ ମନ୍ତ୍ରଯିତ୍ଵା ତୁ ସମତାଗତବୁଦ୍ଧଯଃ ।
ଊଚୁଶ୍ଚ ମନସା ଜ୍ଞାତ୍ଵା ଵୃଦ୍ଧଂ ଦଶରଥଂ ନୃପମ୍ ॥ 20 ॥
ଅନେକଵର୍ଷସାହସ୍ରୋ ଵୃଦ୍ଧସ୍ତ୍ଵମସି ପାର୍ଥିଵ ।
ସ ରାମଂ ଯୁଵରାଜାନମଭିଷିଞ୍ଚିସ୍ଵ ପାର୍ଥିଵମ୍ ॥ 21 ॥
ଇଚ୍ଛାମୋ ହି ମହାବାହୁଂ ରଘୁଵୀରଂ ମହାବଲମ୍ ।
ଗଜେନ ମହତାଽଯାନ୍ତଂ ରାମଂ ଛତ୍ରାଵୃତାନନମ୍ ॥ 22 ॥
ଇତି ତଦ୍ଵଚନଂ ଶ୍ରୁତ୍ଵା ରାଜା ତେଷାଂ ମନଃପ୍ରିଯମ୍ ।
ଅଜାନନ୍ନିଵ ଜିଜ୍ଞାସୁରିଦଂ ଵଚନମବ୍ରଵୀତ୍ ॥ 23 ॥
ଶ୍ରୁତ୍ଵୈଵ ଵଚନଂ ଯନ୍ମେ ରାଘଵଂ ପତିମିଚ୍ଛଥ ।
ରାଜାନ ସ୍ସଂଶଯୋଽଯଂ ମେ କିମିଦଂ ବ୍ରୂତ ତତ୍ତ୍ଵତଃ ॥ 24 ॥
କଥଂ ନୁ ମଯି ଧର୍ମେଣ ପୃଥିଵୀମନୁଶାସତି ।
ଭଵନ୍ତୋ ଦ୍ରଷ୍ଟୁମିଚ୍ଛନ୍ତି ଯୁଵରାଜଂ ମମାତ୍ମଜମ୍ ॥ 25 ॥
ତେ ତମୂଚୁର୍ମହାତ୍ମାନଂ ପୌରଜାନପଦୈସ୍ସହ ।
ବହଵୋ ନୃପ କଲ୍ଯାଣା ଗୁଣାଃ ପୁତ୍ରସ୍ଯ ସନ୍ତି ତେ ॥ 26 ॥
ଗୁଣାନ୍ ଗୁଣଵତୋ ଦେଵ ଦେଵକଲ୍ପସ୍ଯ ଧୀମତଃ ।
ପ୍ରିଯାନାନନ୍ଦନାନ୍କୃତ୍ସ୍ନାନ୍ପ୍ରଵକ୍ଷ୍ଯାମୋଽଦ୍ଯ ତାନ୍ ଶୃଣୁ ॥ 27 ॥
ଦିଵ୍ଯୈର୍ଗୁଣୈଶ୍ଶକ୍ରସମୋ ରାମସ୍ସତ୍ଯପରାକ୍ରମଃ ।
ଇକ୍ଷ୍ଵାକୁଭ୍ଯୋଽପି ସର୍ଵେଭ୍ଯୋ ହ୍ଯତିରିକ୍ତୋ ଵିଶାମ୍ପତେ ॥ 28 ॥
ରାମ ସ୍ସତ୍ପୁରୁଷୋ ଲୋକେ ସତ୍ଯଧର୍ମପରାଯଣଃ ।
ସାକ୍ଷାଦ୍ରାମାଦ୍ଵିନିର୍ଵୃତ୍ତୋ ଧର୍ମଶ୍ଚାପି ଶ୍ରିଯା ସହ ॥ 29 ॥
ପ୍ରଜାସୁଖତ୍ତ୍ଵେ ଚନ୍ଦ୍ରସ୍ଯ ଵସୁଧାଯାଃ କ୍ଷମାଗୁଣୈଃ ।
ବୁଦ୍ଧ୍ଯା ବୃହସ୍ପତେସ୍ତୁଲ୍ଯୋ ଵୀର୍ଯେ ସାକ୍ଷାଚ୍ଛଚୀପତେଃ ॥ 30 ॥
ଧର୍ମଜ୍ଞଃ ସତ୍ଯସନ୍ଧଶ୍ଚ ଶୀଲଵାନନସୂଯକଃ ।
କ୍ଷାନ୍ତଃ ସାନ୍ତ୍ଵଯିତା ଶ୍ଲକ୍ଷ୍ଣଃ କୃତଜ୍ଞୋ ଵିଜିତେନ୍ଦ୍ରିଯଃ ॥ 31 ॥
ମୃଦୁଶ୍ଚ ସ୍ଥିରଚିତ୍ତଶ୍ଚ ସଦା ଭଵ୍ଯୋଽନସୂଯକଃ ।
ପ୍ରିଯଵାଦୀ ଚ ଭୂତାନାଂ ସତ୍ଯଵାଦୀ ଚ ରାଘଵଃ ॥ 32 ॥
ବହୁଶ୍ରୁତାନାଂ ଵୃଦ୍ଧାନାଂ ବ୍ରାହ୍ମଣାନାମୁପାସିତା ।
ତେନାସ୍ଯେହାଽତୁଲା କୀର୍ତିର୍ଯଶସ୍ତେଜଶ୍ଚ ଵର୍ଧତେ ॥ 33 ॥
ଦେଵାସୁରମନୁଷ୍ଯାଣାଂ ସର୍ଵାସ୍ତ୍ରେଷୁ ଵିଶାରଦଃ ।
ସମ୍ଯଗ୍ଵିଦ୍ଯାଵ୍ରତସ୍ନାତୋ ଯଥାଵତ୍ସାଙ୍ଗଵେଦଵିତ୍ ॥ 34 ॥
ଗାନ୍ଧର୍ଵେ ଚ ଭୁଵି ଶ୍ରେଷ୍ଠୋ ବଭୂଵ ଭରତାଗ୍ରଜଃ ।
କଲ୍ଯାଣାଭିଜନ ସ୍ସାଧୁରଦୀନାତ୍ମା ମହାମତିଃ ॥ 35 ॥
ଦ୍ଵିଜୈରଭିଵିନୀତଶ୍ଚ ଶ୍ରେଷ୍ଠୈର୍ଧର୍ମାର୍ଥନୈପୁଣୈଃ ।
ଯଦା ଵ୍ରଜତି ସଙ୍ଗ୍ରାମଂ ଗ୍ରାମାର୍ଥେ ନଗରସ୍ଯ ଵା ॥ 36 ॥
ଗତ୍ଵା ସୌମିତ୍ରିସହିତୋ ନାଽଵିଜିତ୍ଯ ନିଵର୍ତତେ ।
ସଙ୍ଗ୍ରାମାତ୍ପୁନରାଗମ୍ଯ କୁଞ୍ଜରେଣ ରଥେନ ଵା ॥ 37 ॥
ପୌରାନ୍ ସ୍ଵଜନଵନ୍ନିତ୍ଯଂ କୁଶଲଂ ପରିପୃଚ୍ଛତି ।
ପୁତ୍ରେଷ୍ଵଗ୍ନିଷୁ ଦାରେଷୁ ପ୍ରେଷ୍ଯଶିଷ୍ଯଗଣେଷୁ ଚ ॥ 38 ॥
ନିଖିଲେନାନୁପୂର୍ଵ୍ଯାଚ୍ଚ ପିତାପୁତ୍ରାନିଵୌରସାନ୍ ।
ଶୁଶ୍ରୂଷନ୍ତେ ଚ ଵ ଶ୍ଶିଷ୍ଯାଃ କଚ୍ଚିତ୍କର୍ମସୁ ଦଂଶିତାଃ ॥ 39 ॥
ଇତି ନଃ ପୁରୁଷଵ୍ଯାଘ୍ର ସ୍ସଦା ରାମୋଽଭିଭାଷତେ ।
ଵ୍ଯସନେଷୁ ମନୁଷ୍ଯାଣାଂ ଭୃଶଂ ଭଵତି ଦୁଃଖିତଃ ॥ 40 ॥
ଉତ୍ସଵେଷୁ ଚ ସର୍ଵେଷୁ ପିତେଵ ପରିତୁଷ୍ଯତି ।
ସତ୍ଯଵାଦୀ ମହେଷ୍ଵାସୋ ଵୃଦ୍ଧସେଵୀ ଜିତେନ୍ଦ୍ରିଯଃ ॥ 41 ॥
ସ୍ମିତପୂର୍ଵାଭିଭାଷୀ ଚ ଧର୍ମଂ ସର୍ଵାତ୍ମନା ଶ୍ରିତଃ ।
ସମ୍ଯଗ୍ଯୋକ୍ତା ଶ୍ରେଯସାଂ ଚ ନ ଵିଗୃହ୍ଯ କଥାରୁଚିଃ ॥ 42 ॥
ଉତ୍ତରୋତ୍ତରଯୁକ୍ତୌ ଚ ଵକ୍ତା ଵାଚସ୍ପତିର୍ଯଥା ।
ସୁଭ୍ରୂଃ ଆଯତତାମ୍ରାକ୍ଷଃ ସାକ୍ଷାଦ୍ଵିଷ୍ଣୁରିଵ ସ୍ଵଯମ୍ ॥ 43 ॥
ରାମୋ ଲୋକାଭିରାମୋଽଯଂ ଶୌର୍ଯଵୀର୍ଯପରାକ୍ରମୈଃ ।
ପ୍ରଜାପାଲନତତ୍ତ୍ଵଜ୍ଞୋ ନ ରାଗୋପହତେନ୍ଦ୍ରିଯଃ ॥ 44 ॥
ଶକ୍ତସ୍ତ୍ରୈଲୋକ୍ଯମପ୍ଯେକୋ ଭୋକ୍ତୁଂ କିନ୍ନୁ ମହୀମିମାମ୍ ।
ନାସ୍ଯ କ୍ରୋଧଃ ପ୍ରସାଦଶ୍ଚ ନିରର୍ଥୋଽସ୍ତି କଦାଚନ ॥ 45 ॥
ହନ୍ତ୍ଯେଵ ନିଯମାଦ୍ଵଧ୍ଯାନଵଧ୍ଯେ ନ ଚ କୁପ୍ଯତି ।
ଯୁନକ୍ତ୍ଯର୍ଥୈଃ ପ୍ରହୃଷ୍ଟଶ୍ଚ ତମସୌ ଯତ୍ର ତୁଷ୍ଯତି ॥ 46 ॥
ଶାନ୍ତୈ ସ୍ସର୍ଵପ୍ରଜାକାନ୍ତୈଃ ପ୍ରୀତିସଞ୍ଜନନୈର୍ନୃଣାମ୍ ।
ଗୁଣୈର୍ଵିରୁରୁଚେ ରାମୋ ଦୀପ୍ତ ସ୍ସୂର୍ଯ ଇଵାଂଶୁଭିଃ ॥ 47 ॥
ତମେଵଙ୍ଗୁଣସମ୍ପନ୍ନଂ ରାମଂ ସତ୍ଯପରାକ୍ରମମ୍ ।
ଲୋକପାଲୋପମଂ ନାଥମକାମଯତ ମେଦିନୀ ॥ 48 ॥
ଵତ୍ସଶ୍ଶ୍ରେଯସି ଜାତସ୍ତେ ଦିଷ୍ଟ୍ଯାଽସୌ ତଵ ରାଘଵ ।
ଦିଷ୍ଟ୍ଯା ପୁତ୍ରଗୁଣୈର୍ଯୁକ୍ତୋ ମାରୀଚ ଇଵ କାଶ୍ଯପଃ ॥ 49 ॥
ବଲମାରୋଗ୍ଯମାଯୁଶ୍ଚ ରାମସ୍ଯ ଵିଦିତାତ୍ମନଃ ।
ଦେଵାସୁରମନୁଷ୍ଯେଷୁ ସଗନ୍ଧର୍ଵୋରଗେଷୁ ଚ ॥ 50 ॥
ଆଶଂସତେ ଜନସ୍ସର୍ଵୋ ରାଷ୍ଟ୍ରେ ପୁରଵରେ ତଥା ।
ଆଭ୍ଯନ୍ତରଶ୍ଚ ବାହ୍ଯଶ୍ଚ ପୌରଜାନପଦୋ ଜନଃ ॥ 51 ॥
ସ୍ତ୍ରିଯୋ ଵୃଦ୍ଧାସ୍ତରୁଣ୍ଯଶ୍ଚ ସାଯଂ ପ୍ରାତସ୍ସମାହିତାଃ ।
ସର୍ଵାନ୍ ଦେଵାନ୍ ନମସ୍ଯନ୍ତି ରାମସ୍ଯାର୍ଥେ ଯଶସ୍ଵିନଃ ॥ 52 ॥
ତେଷାମାଯାଚିତଂ ଦେଵ ତ୍ଵତ୍ପ୍ରସାଦାତ୍ସମୃଦ୍ଧ୍ଯତାମ୍ ।
ରାମମିନ୍ଦୀଵରଶ୍ଯାମଂ ସର୍ଵଶତ୍ରୁନିବର୍ହଣମ୍ ॥ 53 ॥
ପଶ୍ଯାମୋ ଯୌଵରାଜ୍ଯସ୍ଥଂ ତଵ ରାଜୋତ୍ତମାତ୍ମଜମ୍ ।
ତଂ ଦେଵ ଦେଵୋପମମାତ୍ମଜଂ ତେ ସର୍ଵସ୍ଯ ଲୋକସ୍ଯ ହିତେ ନିଵିଷ୍ଟମ୍ ।
ହିତାଯ ନଃ କ୍ଷିପ୍ରମୁଦାରଜୁଷ୍ଟଂ ମୁଦାଽଭଷେକ୍ତୁଂ ଵରଦ ତ୍ଵମର୍ହସି ॥ 54 ॥
ଇତ୍ଯାର୍ଷେ ଶ୍ରୀମଦ୍ରାମାଯଣେ ଵାଲ୍ମୀକୀଯ ଆଦିକାଵ୍ଯେ ଅଯୋଧ୍ଯାକାଣ୍ଡେ ଦ୍ଵିତୀଯସ୍ସର୍ଗଃ ॥
Roman (IAST) Transliteration
śrīmadvālmīkīya rāmāyaṇe ayodhyākāṇḍam |
atha dvitīyassargaḥ |
tataḥ pariṣadaṃ sarvāmāmantrya vasudhādhipaḥ |
hitamuddharṣaṇaṃ caivamuvāca prathitaṃ vacaḥ || 1 ||
dundubhisvanakalpena gambhīreṇānunādinā |
svareṇa mahatā rājā jīmūta iva nādayan || 2 ||
rājalakṣaṇayuktena kāntenānupamena ca |
uvāca rasayuktena svareṇa nṛpatirnṛpān || 3 ||
viditaṃ bhavatāmetadyathā me rājyamuttamam |
pūrvakairmama rājendraissutavatparipālitam || 4 ||
so'hamikṣvākubhi ssarvairnarendraiḥ paripālitam |
śreyasā yoktukāmo'smi sukhārhamakhilaṃ jagat || 5 ||
mayāpyācaritaṃ pūrvaiḥ panthānamanugacchatā |
prajā nityamanidreṇa yathāśaktyabhirakṣitāḥ || 6 ||
idaṃ śarīraṃ kṛtsnasya lokasya caratā hitam |
pāṇḍurasyā'tapatrasyacchāyāyāṃ jaritaṃ mayā || 7 ||
prāpya varṣasahasrāṇi bahūnyāyūṃṣi jīvataḥ |
jīrṇasyāsya śarīrasya viśrāntimabhirocaye || 8 ||
rājaprabhāvajuṣṭāṃ hi durvahāmajitendriyaiḥ |
pariśrānto'smi lokasya gurvīṃ dharmadhuraṃ vahan || 9 ||
so'haṃ viśramamicchāmi putraṃ kṛtvā prajāhite |
sannikṛṣṭānimānsarvānanumānya dvijarṣabhān || 10 ||
anujāto hi māṃ sarvairguṇairjyeṣṭho mamātmajaḥ |
purandarasamo vīrye rāmaḥ parapurañjayaḥ || 11 ||
taṃ candramiva puṣyeṇa yuktaṃ dharmabhṛtāṃ varam |
yauvarājye niyoktā'smi prītaḥ puruṣapuṅgavam || 12 ||
anurūpassa vai nātho lakṣmīvān lakṣmaṇāgrajaḥ |
trailokyamapi nāthena yena syānnāthavattaram || 13 ||
anena śreyasā sadyassaṃyojyaivamimāṃ mahīm |
gatakleśo bhaviṣyāmi sute tasminniveśya vai || 14 ||
yadidaṃ me'nurūpārthaṃ mayā sādhu sumantritam |
bhavanto me'numanyantāṃ kathaṃ vā karavāṇyaham || 15 ||
yadyapyeṣā mama prītirhitamanyadvicintyatām |
anyā madhyasthacintā hi vimardābhyadhikodayā || 16 ||
iti bruvantaṃ muditāḥ pratyanandannṛpā nṛpam |
vṛṣṭimantaṃ mahāmeghaṃ nardanta iva barhiṇaḥ || 17 ||
snigdho'nunādī sañjajñe tatra harṣasamīritaḥ |
janaughodghuṣṭasannādo vimānaṃ kampayanniva || 18 ||
tasya dharmārthaviduṣo bhāvamājñāya sarvaśaḥ |
brāhmaṇā janamukhyāśca paurajānapadai ssaha || 19 ||
sametya mantrayitvā tu samatāgatabuddhayaḥ |
ūcuśca manasā jñātvā vṛddhaṃ daśarathaṃ nṛpam || 20 ||
anekavarṣasāhasro vṛddhastvamasi pārthiva |
sa rāmaṃ yuvarājānamabhiṣiñcisva pārthivam || 21 ||
icchāmo hi mahābāhuṃ raghuvīraṃ mahābalam |
gajena mahatā'yāntaṃ rāmaṃ chatrāvṛtānanam || 22 ||
iti tadvacanaṃ śrutvā rājā teṣāṃ manaḥpriyam |
ajānanniva jijñāsuridaṃ vacanamabravīt || 23 ||
śrutvaiva vacanaṃ yanme rāghavaṃ patimicchatha |
rājāna ssaṃśayo'yaṃ me kimidaṃ brūta tattvataḥ || 24 ||
kathaṃ nu mayi dharmeṇa pṛthivīmanuśāsati |
bhavanto draṣṭumicchanti yuvarājaṃ mamātmajam || 25 ||
te tamūcurmahātmānaṃ paurajānapadaissaha |
bahavo nṛpa kalyāṇā guṇāḥ putrasya santi te || 26 ||
guṇān guṇavato deva devakalpasya dhīmataḥ |
priyānānandanānkṛtsnānpravakṣyāmo'dya tān śṛṇu || 27 ||
divyairguṇaiśśakrasamo rāmassatyaparākramaḥ |
ikṣvākubhyo'pi sarvebhyo hyatirikto viśāmpate || 28 ||
rāma ssatpuruṣo loke satyadharmaparāyaṇaḥ |
sākṣādrāmādvinirvṛtto dharmaścāpi śriyā saha || 29 ||
prajāsukhattve candrasya vasudhāyāḥ kṣamāguṇaiḥ |
buddhyā bṛhaspatestulyo vīrye sākṣācchacīpateḥ || 30 ||
dharmajñaḥ satyasandhaśca śīlavānanasūyakaḥ |
kṣāntaḥ sāntvayitā ślakṣṇaḥ kṛtajño vijitendriyaḥ || 31 ||
mṛduśca sthiracittaśca sadā bhavyo'nasūyakaḥ |
priyavādī ca bhūtānāṃ satyavādī ca rāghavaḥ || 32 ||
bahuśrutānāṃ vṛddhānāṃ brāhmaṇānāmupāsitā |
tenāsyehā'tulā kīrtiryaśastejaśca vardhate || 33 ||
devāsuramanuṣyāṇāṃ sarvāstreṣu viśāradaḥ |
samyagvidyāvratasnāto yathāvatsāṅgavedavit || 34 ||
gāndharve ca bhuvi śreṣṭho babhūva bharatāgrajaḥ |
kalyāṇābhijana ssādhuradīnātmā mahāmatiḥ || 35 ||
dvijairabhivinītaśca śreṣṭhairdharmārthanaipuṇaiḥ |
yadā vrajati saṅgrāmaṃ grāmārthe nagarasya vā || 36 ||
gatvā saumitrisahito nā'vijitya nivartate |
saṅgrāmātpunarāgamya kuñjareṇa rathena vā || 37 ||
paurān svajanavannityaṃ kuśalaṃ paripṛcchati |
putreṣvagniṣu dāreṣu preṣyaśiṣyagaṇeṣu ca || 38 ||
nikhilenānupūrvyācca pitāputrānivaurasān |
śuśrūṣante ca va śśiṣyāḥ kaccitkarmasu daṃśitāḥ || 39 ||
iti naḥ puruṣavyāghra ssadā rāmo'bhibhāṣate |
vyasaneṣu manuṣyāṇāṃ bhṛśaṃ bhavati duḥkhitaḥ || 40 ||
utsaveṣu ca sarveṣu piteva parituṣyati |
satyavādī maheṣvāso vṛddhasevī jitendriyaḥ || 41 ||
smitapūrvābhibhāṣī ca dharmaṃ sarvātmanā śritaḥ |
samyagyoktā śreyasāṃ ca na vigṛhya kathāruciḥ || 42 ||
uttarottarayuktau ca vaktā vācaspatiryathā |
subhrūḥ āyatatāmrākṣaḥ sākṣādviṣṇuriva svayam || 43 ||
rāmo lokābhirāmo'yaṃ śauryavīryaparākramaiḥ |
prajāpālanatattvajño na rāgopahatendriyaḥ || 44 ||
śaktastrailokyamapyeko bhoktuṃ kinnu mahīmimām |
nāsya krodhaḥ prasādaśca nirartho'sti kadācana || 45 ||
hantyeva niyamādvadhyānavadhye na ca kupyati |
yunaktyarthaiḥ prahṛṣṭaśca tamasau yatra tuṣyati || 46 ||
śāntai ssarvaprajākāntaiḥ prītisañjananairnṛṇām |
guṇairviruruce rāmo dīpta ssūrya ivāṃśubhiḥ || 47 ||
tamevaṅguṇasampannaṃ rāmaṃ satyaparākramam |
lokapālopamaṃ nāthamakāmayata medinī || 48 ||
vatsaśśreyasi jātaste diṣṭyā'sau tava rāghava |
diṣṭyā putraguṇairyukto mārīca iva kāśyapaḥ || 49 ||
balamārogyamāyuśca rāmasya viditātmanaḥ |
devāsuramanuṣyeṣu sagandharvorageṣu ca || 50 ||
āśaṃsate janassarvo rāṣṭre puravare tathā |
ābhyantaraśca bāhyaśca paurajānapado janaḥ || 51 ||
striyo vṛddhāstaruṇyaśca sāyaṃ prātassamāhitāḥ |
sarvān devān namasyanti rāmasyārthe yaśasvinaḥ || 52 ||
teṣāmāyācitaṃ deva tvatprasādātsamṛddhyatām |
rāmamindīvaraśyāmaṃ sarvaśatrunibarhaṇam || 53 ||
paśyāmo yauvarājyasthaṃ tava rājottamātmajam |
taṃ deva devopamamātmajaṃ te sarvasya lokasya hite niviṣṭam |
hitāya naḥ kṣipramudārajuṣṭaṃ mudā'bhaṣektuṃ varada tvamarhasi || 54 ||
ityārṣe śrīmadrāmāyaṇe vālmīkīya ādikāvye ayodhyākāṇḍe dvitīyassargaḥ ||