📄 Save this Stotram as PDF Click the button to open the Save dialog
How to save: 1 Click "Save as PDF" 2 A dialog opens 3 Choose "Save as PDF" as printer 4 Click Save
ଶ୍ରୀମଦ୍ଭଗଵଦ୍ଗୀତା ମୂଲମ୍ - ତ୍ରଯୋଦଶୋଽଧ୍ଯାଯଃ
Shrimadbhagavadgita Mulam - Trayodasho'dhyayah
Gita Vyasa Oriya
ଓଁ ଶ୍ରୀ ପରମାତ୍ମନେ ନମଃ
ଅଥ ତ୍ରଯୋଦଶୋଽଧ୍ଯାଯଃ ।
କ୍ଷେତ୍ରକ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞଵିଭାଗଯୋଗଃ
ଶ୍ରୀଭଗଵାନୁଵାଚ
ଇଦଂ ଶରୀରଂ କୌନ୍ତେଯ କ୍ଷେତ୍ରମିତ୍ଯଭିଧୀଯତେ ।
ଏତଦ୍ଯୋ ଵେତ୍ତି ତଂ ପ୍ରାହୁଃ କ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞ ଇତି ତଦ୍ଵିଦଃ ॥ 1 ॥
କ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞଂ ଚାପି ମାଂ ଵିଦ୍ଧି ସର୍ଵକ୍ଷେତ୍ରେଷୁ ଭାରତ ।
କ୍ଷେତ୍ରକ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞଯୋର୍ଜ୍ଞାନଂ ଯତ୍ତଜ୍ଜ୍ଞାନଂ ମତଂ ମମ ॥ 2 ॥
ତତ୍କ୍ଷେତ୍ରଂ ଯଚ୍ଚ ଯାଦୃକ୍ଚ ଯଦ୍ଵିକାରି ଯତଶ୍ଚ ଯତ୍ ।
ସ ଚ ଯୋ ଯତ୍ପ୍ରଭାଵଶ୍ଚ ତତ୍ସମାସେନ ମେ ଶୃଣୁ ॥ 3 ॥
ଋଷିଭିର୍ବହୁଧା ଗୀତଂ ଛନ୍ଦୋଭିର୍ଵିଵିଧୈଃ ପୃଥକ୍ ।
ବ୍ରହ୍ମସୂତ୍ରପଦୈଶ୍ଚୈଵ ହେତୁମଦ୍ଭିର୍ଵିନିଶ୍ଚିତୈଃ ॥ 4 ॥
ମହାଭୂତାନ୍ଯହଙ୍କାରୋ ବୁଦ୍ଧିରଵ୍ଯକ୍ତମେଵ ଚ ।
ଇନ୍ଦ୍ରିଯାଣି ଦଶୈକଂ ଚ ପଞ୍ଚ ଚେନ୍ଦ୍ରିଯଗୋଚରାଃ ॥ 5 ॥
ଇଚ୍ଛା ଦ୍ଵେଷଃ ସୁଖଂ ଦୁଃଖଂ ସଙ୍ଘାତଶ୍ଚେତନା ଧୃତିଃ ।
ଏତତ୍କ୍ଷେତ୍ରଂ ସମାସେନ ସଵିକାରମୁଦାହୃତମ୍ ॥ 6 ॥
ଅମାନିତ୍ଵମଦମ୍ଭିତ୍ଵମହିଂସା କ୍ଷାନ୍ତିରାର୍ଜଵମ୍ ।
ଆଚାର୍ଯୋପାସନଂ ଶୌଚଂ ସ୍ଥୈର୍ଯମାତ୍ମଵିନିଗ୍ରହଃ ॥ 7 ॥
ଇନ୍ଦ୍ରିଯାର୍ଥେଷୁ ଵୈରାଗ୍ଯମନହଙ୍କାର ଏଵ ଚ ।
ଜନ୍ମ-ମୃତ୍ଯୁ-ଜରା-ଵ୍ଯାଧି-ଦୁଃଖଦୋଷାନୁଦର୍ଶନମ୍ ॥ 8 ॥
ଅସକ୍ତିରନଭିଷ୍ଵଙ୍ଗଃ ପୁତ୍ରଦାରଗୃହାଦିଷୁ ।
ନିତ୍ଯଂ ଚ ସମଚିତ୍ତତ୍ଵ-ମିଷ୍ଟାନିଷ୍ଟୋପପତ୍ତିଷୁ ॥ 9 ॥
ମଯି ଚାନନ୍ଯଯୋଗେନ ଭକ୍ତିରଵ୍ଯଭିଚାରିଣୀ ।
ଵିଵିକ୍ତଦେଶସେଵିତ୍ଵ-ମରତିର୍ଜନସଂସଦି ॥ 10 ॥
ଅଧ୍ଯାତ୍ମଜ୍ଞାନନିତ୍ଯତ୍ଵଂ ତତ୍ତ୍ଵଜ୍ଞାନାର୍ଥଦର୍ଶନମ୍ ।
ଏତଜ୍ଜ୍ଞାନମିତି ପ୍ରୋକ୍ତମଜ୍ଞାନଂ ଯଦତୋଽନ୍ଯଥା ॥ 11 ॥
ଜ୍ଞେଯଂ ଯତ୍ତତ୍ପ୍ରଵକ୍ଷ୍ଯାମି ଯଜ୍ଜ୍ଞାତ୍ଵାମୃତମଶ୍ନୁତେ ।
ଅନାଦିମତ୍ପରଂ ବ୍ରହ୍ମ ନ ସତ୍ତନ୍ନାସଦୁଚ୍ଯତେ ॥ 12 ॥
ସର୍ଵତଃପାଣିପାଦଂ ତତ୍ସର୍ଵତୋଽକ୍ଷିଶିରୋମୁଖମ୍ ।
ସର୍ଵତଃଶ୍ରୁତିମଲ୍ଲୋକେ ସର୍ଵମାଵୃତ୍ଯ ତିଷ୍ଠତି ॥ 13 ॥
ସର୍ଵେନ୍ଦ୍ରିଯଗୁଣାଭାସଂ ସର୍ଵେନ୍ଦ୍ରିଯଵିଵର୍ଜିତମ୍ ।
ଅସକ୍ତଂ ସର୍ଵଭୃଚ୍ଚୈଵ ନିର୍ଗୁଣଂ ଗୁଣଭୋକ୍ତୃ ଚ ॥ 14 ॥
ବହିରନ୍ତଶ୍ଚ ଭୂତାନାମଚରଂ ଚରମେଵ ଚ ।
ସୂକ୍ଷ୍ମତ୍ଵାତ୍ତଦଵିଜ୍ଞେଯଂ ଦୂରସ୍ଥଂ ଚାନ୍ତିକେ ଚ ତତ୍ ॥ 15 ॥
ଅଵିଭକ୍ତଂ ଚ ଭୂତେଷୁ ଵିଭକ୍ତମିଵ ଚ ସ୍ଥିତମ୍ ।
ଭୂତଭର୍ତୃ ଚ ତଜ୍ଜ୍ଞେଯଂ ଗ୍ରସିଷ୍ଣୁ ପ୍ରଭଵିଷ୍ଣୁ ଚ ॥ 16 ॥
ଜ୍ଯୋତିଷାମପି ତଜ୍ଜ୍ଯୋତିସ୍ତମସଃ ପରମୁଚ୍ଯତେ ।
ଜ୍ଞାନଂ ଜ୍ଞେଯଂ ଜ୍ଞାନଗମ୍ଯଂ ହୃଦି ସର୍ଵସ୍ଯ ଵିଷ୍ଠିତମ୍ ॥ 17 ॥
ଇତି କ୍ଷେତ୍ରଂ ତଥା ଜ୍ଞାନଂ ଜ୍ଞେଯଂ ଚୋକ୍ତଂ ସମାସତଃ ।
ମଦ୍ଭକ୍ତ ଏତଦ୍ଵିଜ୍ଞାଯ ମଦ୍ଭାଵାଯୋପପଦ୍ଯତେ ॥ 18 ॥
ପ୍ରକୃତିଂ ପୁରୁଷଂ ଚୈଵ ଵିଦ୍ଧ୍ଯନାଦି ଉଭାଵପି ।
ଵିକାରାଂଶ୍ଚ ଗୁଣାଂଶ୍ଚୈଵ ଵିଦ୍ଧି ପ୍ରକୃତିସମ୍ଭଵାନ୍ ॥ 19 ॥
କାର୍ଯକାରଣକର୍ତୃତ୍ଵେ ହେତୁଃ ପ୍ରକୃତିରୁଚ୍ଯତେ ।
ପୁରୁଷଃ ସୁଖଦୁଃଖାନାଂ ଭୋକ୍ତୃତ୍ଵେ ହେତୁରୁଚ୍ଯତେ ॥ 20 ॥
ପୁରୁଷଃ ପ୍ରକୃତିସ୍ଥୋ ହି ଭୁଙ୍କ୍ତେ ପ୍ରକୃତିଜାନ୍ଗୁଣାନ୍ ।
କାରଣଂ ଗୁଣସଙ୍ଗୋଽସ୍ଯ ସଦସଦ୍ଯୋନିଜନ୍ମସୁ ॥ 21 ॥
ଉପଦ୍ରଷ୍ଟାନୁମନ୍ତା ଚ ଭର୍ତା ଭୋକ୍ତା ମହେଶ୍ଵରଃ ।
ପରମାତ୍ମେତି ଚାପ୍ଯୁକ୍ତୋ ଦେହେଽସ୍ମିନ୍ପୁରୁଷଃ ପରଃ ॥ 22 ॥
ଯ ଏଵଂ ଵେତ୍ତି ପୁରୁଷଂ ପ୍ରକୃତିଂ ଚ ଗୁଣୈଃ ସହ ।
ସର୍ଵଥା ଵର୍ତମାନୋଽପି ନ ସ ଭୂଯୋଽଭିଜାଯତେ ॥ 23 ॥
ଧ୍ଯାନେନାତ୍ମନି ପଶ୍ଯନ୍ତି କେଚିଦାତ୍ମାନମାତ୍ମନା ।
ଅନ୍ଯେ ସାଙ୍ଖ୍ଯେନ ଯୋଗେନ କର୍ମଯୋଗେନ ଚାପରେ ॥ 24 ॥
ଅନ୍ଯେ ତ୍ଵେଵମଜାନନ୍ତଃ ଶ୍ରୁତ୍ଵାନ୍ଯେଭ୍ଯ ଉପାସତେ ।
ତେଽପି ଚାତିତରନ୍ତ୍ଯେଵ ମୃତ୍ଯୁଂ ଶ୍ରୁତିପରାଯଣାଃ ॥ 25 ॥
ଯାଵତ୍ସଞ୍ଜାଯତେ କିଞ୍ଚିତ୍ସତ୍ତ୍ଵଂ ସ୍ଥାଵରଜଙ୍ଗମମ୍ ।
କ୍ଷେତ୍ରକ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞସଂଯୋଗାତ୍ତଦ୍ଵିଦ୍ଧି ଭରତର୍ଷଭ ॥ 26 ॥
ସମଂ ସର୍ଵେଷୁ ଭୂତେଷୁ ତିଷ୍ଠନ୍ତଂ ପରମେଶ୍ଵରମ୍ ।
ଵିନଶ୍ଯତ୍ସ୍ଵଵିନଶ୍ଯନ୍ତଂ ଯଃ ପଶ୍ଯତି ସ ପଶ୍ଯତି ॥ 27 ॥
ସମଂ ପଶ୍ଯନ୍ହି ସର୍ଵତ୍ର ସମଵସ୍ଥିତମୀଶ୍ଵରମ୍ ।
ନ ହିନସ୍ତ୍ଯାତ୍ମନାତ୍ମାନଂ ତତୋ ଯାତି ପରାଂ ଗତିମ୍ ॥ 28 ॥
ପ୍ରକୃତ୍ଯୈଵ ଚ କର୍ମାଣି କ୍ରିଯମାଣାନି ସର୍ଵଶଃ ।
ଯଃ ପଶ୍ଯତି ତଥାତ୍ମାନମକର୍ତାରଂ ସ ପଶ୍ଯତି ॥ 29 ॥
ଯଦା ଭୂତପୃଥଗ୍ଭାଵ-ମେକସ୍ଥମନୁପଶ୍ଯତି ।
ତତ ଏଵ ଚ ଵିସ୍ତାରଂ ବ୍ରହ୍ମ ସମ୍ପଦ୍ଯତେ ତଦା ॥ 30 ॥
ଅନାଦିତ୍ଵାନ୍ନିର୍ଗୁଣତ୍ଵା-ତ୍ପରମାତ୍ମାଯମଵ୍ଯଯଃ ।
ଶରୀରସ୍ଥୋଽପି କୌନ୍ତେଯ ନ କରୋତି ନ ଲିପ୍ଯତେ ॥ 31 ॥
ଯଥା ସର୍ଵଗତଂ ସୌକ୍ଷ୍ମ୍ଯାଦାକାଶଂ ନୋପଲିପ୍ଯତେ ।
ସର୍ଵତ୍ରାଵସ୍ଥିତୋ ଦେହେ ତଥାତ୍ମା ନୋପଲିପ୍ଯତେ ॥ 32 ॥
ଯଥା ପ୍ରକାଶଯତ୍ଯେକଃ କୃତ୍ସ୍ନଂ ଲୋକମିମଂ ରଵିଃ ।
କ୍ଷେତ୍ରଂ କ୍ଷେତ୍ରୀ ତଥା କୃତ୍ସ୍ନଂ ପ୍ରକାଶଯତି ଭାରତ ॥ 33 ॥
କ୍ଷେତ୍ରକ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞଯୋ-ରେଵମନ୍ତରଂ ଜ୍ଞାନଚକ୍ଷୁଷା ।
ଭୂତପ୍ରକୃତିମୋକ୍ଷଂ ଚ ଯେ ଵିଦୁର୍ଯାନ୍ତି ତେ ପରମ୍ ॥ 34 ॥
ଓଁ ତତ୍ସଦିତି ଶ୍ରୀମଦ୍ଭଗଵଦ୍ଗୀତାସୂପନିଷତ୍ସୁ ବ୍ରହ୍ମଵିଦ୍ଯାଯାଂ ଯୋଗଶାସ୍ତ୍ରେ
ଶ୍ରୀକୃଷ୍ଣାର୍ଜୁନସଂଵାଦେ କ୍ଷେତ୍ରକ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞଵିଭାଗଯୋଗୋ ନାମ ତ୍ରଯୋଦଶୋଽଧ୍ଯାଯଃ ॥13 ॥
Roman (IAST) Transliteration
oṃ śrī paramātmane namaḥ
atha trayodaśo'dhyāyaḥ |
kṣetrakṣetrajñavibhāgayogaḥ
śrībhagavānuvāca
idaṃ śarīraṃ kaunteya kṣetramityabhidhīyate |
etadyo vetti taṃ prāhuḥ kṣetrajña iti tadvidaḥ || 1 ||
kṣetrajñaṃ cāpi māṃ viddhi sarvakṣetreṣu bhārata |
kṣetrakṣetrajñayorjñānaṃ yattajjñānaṃ mataṃ mama || 2 ||
tatkṣetraṃ yacca yādṛkca yadvikāri yataśca yat |
sa ca yo yatprabhāvaśca tatsamāsena me śṛṇu || 3 ||
ṛṣibhirbahudhā gītaṃ chandobhirvividhaiḥ pṛthak |
brahmasūtrapadaiścaiva hetumadbhirviniścitaiḥ || 4 ||
mahābhūtānyahaṅkāro buddhiravyaktameva ca |
indriyāṇi daśaikaṃ ca pañca cendriyagocarāḥ || 5 ||
icchā dveṣaḥ sukhaṃ duḥkhaṃ saṅghātaścetanā dhṛtiḥ |
etatkṣetraṃ samāsena savikāramudāhṛtam || 6 ||
amānitvamadambhitvamahiṃsā kṣāntirārjavam |
ācāryopāsanaṃ śaucaṃ sthairyamātmavinigrahaḥ || 7 ||
indriyārtheṣu vairāgyamanahaṅkāra eva ca |
janma-mṛtyu-jarā-vyādhi-duḥkhadoṣānudarśanam || 8 ||
asaktiranabhiṣvaṅgaḥ putradāragṛhādiṣu |
nityaṃ ca samacittatva-miṣṭāniṣṭopapattiṣu || 9 ||
mayi cānanyayogena bhaktiravyabhicāriṇī |
viviktadeśasevitva-maratirjanasaṃsadi || 10 ||
adhyātmajñānanityatvaṃ tattvajñānārthadarśanam |
etajjñānamiti proktamajñānaṃ yadato'nyathā || 11 ||
jñeyaṃ yattatpravakṣyāmi yajjñātvāmṛtamaśnute |
anādimatparaṃ brahma na sattannāsaducyate || 12 ||
sarvataḥpāṇipādaṃ tatsarvato'kṣiśiromukham |
sarvataḥśrutimalloke sarvamāvṛtya tiṣṭhati || 13 ||
sarvendriyaguṇābhāsaṃ sarvendriyavivarjitam |
asaktaṃ sarvabhṛccaiva nirguṇaṃ guṇabhoktṛ ca || 14 ||
bahirantaśca bhūtānāmacaraṃ carameva ca |
sūkṣmatvāttadavijñeyaṃ dūrasthaṃ cāntike ca tat || 15 ||
avibhaktaṃ ca bhūteṣu vibhaktamiva ca sthitam |
bhūtabhartṛ ca tajjñeyaṃ grasiṣṇu prabhaviṣṇu ca || 16 ||
jyotiṣāmapi tajjyotistamasaḥ paramucyate |
jñānaṃ jñeyaṃ jñānagamyaṃ hṛdi sarvasya viṣṭhitam || 17 ||
iti kṣetraṃ tathā jñānaṃ jñeyaṃ coktaṃ samāsataḥ |
madbhakta etadvijñāya madbhāvāyopapadyate || 18 ||
prakṛtiṃ puruṣaṃ caiva viddhyanādi ubhāvapi |
vikārāṃśca guṇāṃścaiva viddhi prakṛtisambhavān || 19 ||
kāryakāraṇakartṛtve hetuḥ prakṛtirucyate |
puruṣaḥ sukhaduḥkhānāṃ bhoktṛtve heturucyate || 20 ||
puruṣaḥ prakṛtistho hi bhuṅkte prakṛtijānguṇān |
kāraṇaṃ guṇasaṅgo'sya sadasadyonijanmasu || 21 ||
upadraṣṭānumantā ca bhartā bhoktā maheśvaraḥ |
paramātmeti cāpyukto dehe'sminpuruṣaḥ paraḥ || 22 ||
ya evaṃ vetti puruṣaṃ prakṛtiṃ ca guṇaiḥ saha |
sarvathā vartamāno'pi na sa bhūyo'bhijāyate || 23 ||
dhyānenātmani paśyanti kecidātmānamātmanā |
anye sāṅkhyena yogena karmayogena cāpare || 24 ||
anye tvevamajānantaḥ śrutvānyebhya upāsate |
te'pi cātitarantyeva mṛtyuṃ śrutiparāyaṇāḥ || 25 ||
yāvatsañjāyate kiñcitsattvaṃ sthāvarajaṅgamam |
kṣetrakṣetrajñasaṃyogāttadviddhi bharatarṣabha || 26 ||
samaṃ sarveṣu bhūteṣu tiṣṭhantaṃ parameśvaram |
vinaśyatsvavinaśyantaṃ yaḥ paśyati sa paśyati || 27 ||
samaṃ paśyanhi sarvatra samavasthitamīśvaram |
na hinastyātmanātmānaṃ tato yāti parāṃ gatim || 28 ||
prakṛtyaiva ca karmāṇi kriyamāṇāni sarvaśaḥ |
yaḥ paśyati tathātmānamakartāraṃ sa paśyati || 29 ||
yadā bhūtapṛthagbhāva-mekasthamanupaśyati |
tata eva ca vistāraṃ brahma sampadyate tadā || 30 ||
anāditvānnirguṇatvā-tparamātmāyamavyayaḥ |
śarīrastho'pi kaunteya na karoti na lipyate || 31 ||
yathā sarvagataṃ saukṣmyādākāśaṃ nopalipyate |
sarvatrāvasthito dehe tathātmā nopalipyate || 32 ||
yathā prakāśayatyekaḥ kṛtsnaṃ lokamimaṃ raviḥ |
kṣetraṃ kṣetrī tathā kṛtsnaṃ prakāśayati bhārata || 33 ||
kṣetrakṣetrajñayo-revamantaraṃ jñānacakṣuṣā |
bhūtaprakṛtimokṣaṃ ca ye viduryānti te param || 34 ||
oṃ tatsaditi śrīmadbhagavadgītāsūpaniṣatsu brahmavidyāyāṃ yogaśāstre
śrīkṛṣṇārjunasaṃvāde kṣetrakṣetrajñavibhāgayogo nāma trayodaśo'dhyāyaḥ ||13 ||